Ha a parlament jóváhagyja, akkor a hadsereg bármilyen eszközt bevethet a drónok kiiktatására.
A román hadsereg engedélyt kér az illetéktelen helyen röpködő drónok kilövésére – írja a Főtér. A bukaresti védelmi tárca olyan tervezetet nyújtott be a törvényhozásnak, miszerint a hatóságok által kockázatosnak minősülő drónokat a katonák akár fegyverhasználat útján is semlegesíthetnék.
Az illetékesek azt szeretnék elérni, hogy a drónokat törvényi úton a biztonsági kockázatot jelentő tényezők közé sorolják.
Ennek nyomán pedig arra kérnének engedélyt, hogy a hadsereg felléphessen az engedély nélküli drónhasználat ellen, mivel azok szerintük biztonsági kockázatot jelentenek a katonai és egyéb létesítmények számára.
Ha a parlament jóváhagyja, akkor a hadsereg bármilyen eszközt bevethet a drónok kiiktatására – jegyzi meg az erdélyi magyar portál, amely szerint így akár a katonai vagy kormányzati épületek, illetve nagyszabású tömegrendezvények fölött röpködő civil drónok is kiiktathatóak lennének.
Nyitókép:MTI/EPA/Dzson Hon Kjun
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
