Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte keddi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután az RMDSZ és a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.
Nem uszítás, hogy „kifele a magyarokkal az országból”
Az RMDSZ közleménye felidézte: a 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelyek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „kifele a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó nem minősül gyűlöletkeltésnek, vagy diszkriminációra uszításnak mivel álláspontja szerint a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport – például fogyatékkal élők vagy szexuális kisebbség – ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.
Vincze Loránt kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.
Semmitmondó válaszok
„Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az EB semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás” – idézte az EP-képviselőt az RMDSZ hírlevele.
Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, az EB október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.
A rasszizmus elleni cselekvési terv alapján dönt a Bizottság
„Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá az EB felszólító levele.
Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte: a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket.
(MTI)
Fotó: MTI/Veres Nándor
Ilie Bolojan román miniszterelnök szerint az első száz napban csak a gyors és kemény lépések mentették meg az országot a fizetésképtelenségtől.
Azt tervezte, hogy több ember életének kioltására alkalmas terrorcselekményt készít elő és hajt végre.
A támadók először nem tankokkal jönnek, hanem kódokkal és hazugságokkal.
Több mint 160 kiállító, 118 program és 300-nál is több dedikálás várja az érdeklődőket a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Bezzeg Romániát inkompetens vezetők irányítják.
Van, akinek a tudomány, és van, akinek a szent szellem a barátja. Látó János, Juhász Péter cimborája szerint utóbbi sokkal hatékonyabb: egy mozdulattal eltünteti a fémet a vállból, visszanöveszti az agyat, és mellékesen megszabadít az alkoholizmustól – természetesen mindenféle orvosi beavatkozás nélkül, csak a hit erejével. És ha ez nem elég, még kínaiul is imádkozik.
