A Le Monde és egy tucat másik lap újságíróinak közös oknyomozó munkája betekintést enged a nagyhercegség pénzügyi titkaiba: elképesztő vagyonok adómentes rejtegetése zajlik az EU szívében.
A francia Le Monde, a belga Le Soir, a német Süddeutsche Zeitung és még egy tucat másik lap oknyomozó újságírói az OpenLux projekt neve alatt a napokban publikálták egy évig tartó, alapos kutatómunkájuk eredményét.
és ezzel minden korábbi ismeretnél mélyebb és pontosabb képet adnak a befektetői célpont igazi jellegéről.
Az adatok legális lekérdezését az tette lehetővé, hogy bizonyos cégnyilvántartások nyilvánosan hozzáférhetővé váltak: a pénzügyi átláthatóságról szóló ötödik európai pénzmosás elleni irányelvnek megfelelően Luxemburg 2019-ben (a 2016-os Panama-iratok keltette botrány után) közzétette az ún. tényleges tulajdonosok nyilvántartását (RBE), amely elméletileg tartalmazza az egyes vállalatok kedvezményezettjeire (tulajdonosaira) vonatkozó adatokat.
Elméletileg: a luxemburgi „nyilvántartási nyitás” azt ígérte, hogy az uniós szabályozással összhangban a helyi hatósági regiszter a múltbeli gyakorlattal ellentétben megjeleníti az országban bejegyzett vállalatok, illetve a céghálók végső, igazi tulajdonosait. A gyakorlatban azonban
csak a cégnév és a regisztrációs szám alapján lehet benne keresni.
Ezeket a dokumentumokat azonban az újságírók össze tudták vetni az addig is nyilvános kereskedelmi és cégnyilvántartás (RCS) 3,3 millió pénzügyi dokumentumával. A dokumentum-egyeztetések révén 140 ezer Luxemburgban bejegyzett cég adatbázisát, hozzávetőleges tulajdonosi körét tudták rekonstruálni. Mintegy 65 ezer tulajdonost tudtak beazonosítani.
A kutatás azt állapította meg, hogy 2019 végéig 5000 milliárd dollár értékben áramlott be a mindössze 650 ezres lakosú európai miniállamba a külföldi pénzügyi befektetés. Ezzel vonzóbb pénzügyi piac, mint a japán, a német vagy a brit.
Kik és miért tartják a vagyonukat Luxemburgban?
A luxemburgi üzleti befektetések többsége törvényes, a cégalapítás és a forgalom menete üzletszerű, pénzügyileg indokolt. Más cégek luxemburgi székhelyválasztása azonban ezzel nem indokolható. Ilyen mennyiségben más ok miatt vonzza be a nagyhercegség a cégtulajdonosokat a világ minden tájáról: a helyi laza szabályozás nagyon „befektetőbarát” (érdekességképpen: az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker 1995 és 2013 között tartó miniszterelnöksége idején alkották meg ennek jogszabályi hátterét); lehetővé teszi, hogy az igazi tulajdonosok láthatatlanok maradjanak, a pénzek cégek között mozogjanak, a tulajdonosok lakhelye szerinti államok adóhivatalai elől a vagyonokat elrejtsék, vagy éppen a máshol törvénytelen úton szerzett pénzeket itt tisztára mossák.
A cégalapításokat és pénzmozgásokat követő elemzés kimutatja:
– a járulékfizetés, az osztalék-, az ingatlan- vagy a társasági adó kibekkelése. Ez a gyakorlat több, jórészt európai uniós országot foszt meg jogszerű adóbevételeitől, a területükről származó tőke, vagyonelemek, befektetések, részvények kerülnek ki a jogszabályi ellenőrzés alól, és kerülnek egy pénzügyileg védett államban pihentetésre, vagy éppen befektetésre – a közterhek megkerülésével. Mivel az offshore-lovagok a luxemburgi jogszabályok mögé menekülnek, a helyi cégalapításokkal rendezetlen vagyonukat legalizálják, a származási ország adóhatóságainak nehéz dolguk van, ráadásul büntetőeljárás indítása esetén a bizonyítási teher rájuk hárul.
A külföldi törvényes befektetők között sok a gazdag vállalatvezető, üzletember, uralkodóházak tagjai, a multicégek, művészek, sportolók, vagy éppen a celebvilág hírességei. Az OpenLux-kutatás azonban adatszerűen megerősíti azt a korábbi feltételezést is, hogy
Csalók, fegyverkereskedők, (főleg olasz és orosz) maffiacsoportok, oligarchák, politikusok rokonai helyezik itt el cégekben, bankszámlákon a pénzüket.
Tartalomhoz a forma: offshore
vagyis helyben valódi gazdasági tevékenységet nem folytató, irodák és alkalmazottak nélküli fantomcég. Ezek a cégek alkotják a luxemburgi vállalatok összes eszközállományának 85 százalékát, és ugyanilyen százalékban külföldi kézen vannak – 157 országban élnek a papírokon feltüntetett cégvezetők.
A kutatást végzők felhívják a figyelmet, hogy a Luxemburgban bejegyzett magán befektetési alapok 80 százaléka nem teljesíti a jogszabályokban foglalt kötelezettségét, nem fedi fel végső, igazi tulajdonosa(i) kilétét, így a nyugat-európai államban az uniós jog érvényesítése az ígéretek ellenére ezen a téren nem valósul meg, a szükséges pénzügyi átláthatóság kritériuma nem teljesül.
Ezek a statisztikák pontosan szemléltetik, amit az oknyomozó munka összegzésként ki is mond:
Következmények és következetlenségek
A Le Monde vezette kutatás szerzői szerint aggodalomra ad okot, hogy egy elképesztő volumenű pénzügyi iparág továbbra is egy zárt, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen rendszerként tud tovább működni Európában. Úgy vélik, hogy az Európai Bizottságnak sürgősen be kellene avatkoznia ezen gyakorlat felszámolására, leginkább a „valódi tulajdonos” definíciójának pontos meghatározásával. A francia lap emlékeztet továbbá, hogy az uniós irányelv azt mondja ki, hogy a cégadatokhoz való korlátlan hozzáférés növelné a kereskedelmi tranzakciók és a pénzügyi rendszer integritásába vetett közbizalmat.
Mint írták, „az ország tiszteletben tartja és alkalmazza az összes alkalmazandó európai és nemzetközi szabályt az adók átláthatósága, az adózási visszaélések elleni küzdelem, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén”.
Fotók: Wikimedia Commons
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
