A Zöldek és a balliberálisok javaslata között nincs azonban koncepcionális eltérés a tekintetben, hogy mindkét tervezet felhatalmazná az egészségügyi dolgozók és az „ügyben” érdekelt civil szervezetek munkatársait arra, hogy eleget tegyenek a beteg akaratának. Megkötést az jelent, hogy a halálhoz segítésnek önzetlennek kell lennie, és az ezzel foglalkozó civil szervezetek tevékenységüket nem reklámozhatják.
Szintén azonos mozzanat mindkét javaslatban, hogy elfogadásuk esetén az orvosok receptre írhatnak fel nátrium-pentobarbitál hatóanyagú készítményt, ha meggyőződtek arról, hogy a beteg döntése végleges és saját belátásán alapul. A készítményhez hasonló összetevőket a méreginjekciós halálbüntetések és az állatok elaltatásánál használják.
A javaslatok széttartóak a tekintetben, hogy ki, illetve mely szervezet hagyhatja jóvá a beteg döntését. A Renate Künast által a Zöldek képviseletében benyújtott tervezet szerint a nem súlyos betegek esetében tartományi szinten eljáró hatóság lenne jogosult dönteni, amelyet egy biztonsági határidőkből álló „időzsilipes” időszak előzne meg. Ez alatt – és persze ezt követően is – a halni kívánónak jogában áll visszakozni.
A balliberális pártok javaslata ezzel szemben általánosságban az orvos kezébe adná a jóváhagyás és megerősítés jogát (a nem súlyos betegeknek így is be kellene mutatniuk a szakmai szervezet igazolását a beteggel lefolytatott konzultációra vonatkozóan). Megjegyzendő, hogy az öngyilkosságban való közreműködés igénybevételéhez nem szükséges tanácsadáson részt venni, csak ahhoz, hogy a fentebb röviden ismertetett hatóanyagot az orvos felírja.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy