Magdeburgi terrortámadás: magyarázkodik a német belügyminiszter
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
Tavaly óta az öngyilkosságban való üzletszerű közreműködés legális Németországban. Ma a részletekről zajlik vita a parlamentben, amelyek kidolgozásában a zöld-balliberális pártok aktív szerepet vállalnak.
Amint arról a Precedens is beszámolt, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. februári határozatával megsemmisítette az a büntetőjogi rendelkezést, amely eddig tiltotta az öngyilkosságban való üzletszerű közreműködést. A döntés eredménye, hogy az orvosok akár életet kioltó szert is a betegek rendelkezésére bocsáthatnak, valamint a továbbiakban egészségügyön kívüli szereplők is érdekeltté válhatnak az emberi élet elvételében.
Egy év elteltét követően most új fordulat köszöntött be ebben az ügyben: január végén két törvényjavaslatot is beterjesztettek az öngyilkosságban való közreműködés feltételeinek pontosítására. A jogalkotónak mindkét javaslattal az a célja, hogy stabil jogszabályi kereteket adjon azokra az esetekre, amikor egészségügyi dolgozónak kell döntenie arról, hogy eleget tesz-e a halni kívánó beteg kérésének vagy sem.
A Zöldek által előterjesztett javaslat definiálja azt a személyt, aki az öngyilkosságban való közreműködést szabadon kérheti. Ennek megfelelően ilyen kéréssel élhet az a nagykorú, 18 évét betöltött személy, aki szabad akaratától vezérelve úgy döntött, hogy nem kíván tovább élni. Beszédes ugyanakkor Reinhard Lindner, egy szuicidprevenciós program vezetőjének véleménye, aki szerint
A Zöldek javaslatához a szabaddemokraták, a szabadságpártiak és a baloldaliak (FPD-SPD-Linke) további kiegészítéséket fűztek. Így tehát a baloldali-liberális koalíció szintén a 18 éven felüliek vonatkozásában ismeri el a „halni kívánás jogát”, ugyanakkor „méltánylást” érdemlő helyzetben kivételesen a 18 éven aluliak számára is megadná a lehetőséget e jog gyakorlására azzal a megkötéssel, hogy ehhez szülői hozzájárulás szükséges.
A Zöldek és a balliberálisok javaslata között nincs azonban koncepcionális eltérés a tekintetben, hogy mindkét tervezet felhatalmazná az egészségügyi dolgozók és az „ügyben” érdekelt civil szervezetek munkatársait arra, hogy eleget tegyenek a beteg akaratának. Megkötést az jelent, hogy a halálhoz segítésnek önzetlennek kell lennie, és az ezzel foglalkozó civil szervezetek tevékenységüket nem reklámozhatják.
Szintén azonos mozzanat mindkét javaslatban, hogy elfogadásuk esetén az orvosok receptre írhatnak fel nátrium-pentobarbitál hatóanyagú készítményt, ha meggyőződtek arról, hogy a beteg döntése végleges és saját belátásán alapul. A készítményhez hasonló összetevőket a méreginjekciós halálbüntetések és az állatok elaltatásánál használják.
A javaslatok széttartóak a tekintetben, hogy ki, illetve mely szervezet hagyhatja jóvá a beteg döntését. A Renate Künast által a Zöldek képviseletében benyújtott tervezet szerint a nem súlyos betegek esetében tartományi szinten eljáró hatóság lenne jogosult dönteni, amelyet egy biztonsági határidőkből álló „időzsilipes” időszak előzne meg. Ez alatt – és persze ezt követően is – a halni kívánónak jogában áll visszakozni.
A balliberális pártok javaslata ezzel szemben általánosságban az orvos kezébe adná a jóváhagyás és megerősítés jogát (a nem súlyos betegeknek így is be kellene mutatniuk a szakmai szervezet igazolását a beteggel lefolytatott konzultációra vonatkozóan). Megjegyzendő, hogy az öngyilkosságban való közreműködés igénybevételéhez nem szükséges tanácsadáson részt venni, csak ahhoz, hogy a fentebb röviden ismertetett hatóanyagot az orvos felírja.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy
Úgyszintén fontos körülmény, hogy az öngyilkosságban való közreműködés továbbra is a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény marad. Ez azt jelenti, hogy az orvos tevőlegesen közvetlenül nem segítheti hozzá a beteget a halálhoz, a halált okozó cselekmény végrehajtása (például a halált okozó készítmény megivása) továbbra is a beteg rendelkezési körében marad.
A kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormánypártok mindeddig nem foglaltak állást a kérdésben, ugyanakkor a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium 2020 decemberében közölt véleménye értelmében az Alaptörvény határozottan az emberi élet védelme mellett foglal állást. Ebből következően az államnak nem lehet alapvető feladata, hogy tevőlegesen, aktívan támogassa az állampolgárok halálát – következzen be az akár a beteg saját, vagy más keze által.
Dobozi Gergely