A Tianven-1 kínai űrszonda szerdán sikeresen Mars körüli pályára állt, csaknem héthónapos utazás után.
A Tianven-1 (Kérdések a mennynek) 3000N tolóerejű fékezőrakétáját pekingi idő szerint este 7óra 52 perckor indították be az űrszonda lelassítására – közölte a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA). Az űrszondát, leszállóegységet és a marsjárót szállító űrhajó 15 perc alatt lassult le annyira, hogy a Mars gravitációja be tudja fogni, és elliptikus pályára álljon a vörös bolygó körül. Az orbitális pályán a legközelebb 400 kilométerre lesz a Mars felszínétől.
Az űrszonda a Mars-körüli pályán elkezdi a bolygó tudományos megfigyelését kamerái és műszerei segítségével. A Tianven-1 2020. július 23-án indult a Földről. 202 napig utazott az űrben, míg elérte a Marsot. Közben négy orbitális korrekciót és egy mélyűrbeli manővert hajtott végre. Útja során mintegy 475 millió kilométert tett meg, és mikor a Mars körüli orbitális pályát elérte, 192 millió kilométerre volt a Földtől.
A Tianven-1 több orbitális korrekciót végez, mielőtt végleges Mars-körüli pályára áll. A szonda felderíti a potenciális landolási helyszíneket is, ahova leszállóegysége májusban vagy júniusban leszáll majd. A leszállóegység egy 240 kilogramm súlyú marsjárót juttat a bolygó feszínére. A landolás hét percig tart majd, és helyszíne a Mars északi féltekéjének Utopia Planitia elnevezésű térsége lesz.
Tanulmányozza a talajt és az ősi élet nyomait keresi, földradarjával a lehetséges föld alatti víz és jég nyomait kutatja. A kínaiak először küldtek önálló űrszondát a Marshoz. 2011-ben az oroszokkal közösen indított szondájuk nem tudta elhagyni a Föld légkörét. A kínai űrszonda egyike annak a három Mars-missziónak, amely februárban megkezdi munkáját a vörös bolygónál. Az Egyesült Arab Emírségek Amal (Remény) elnevezésű űrszondája kedden érkezett meg a Marshoz. A szonda orbitális pályára állt a bolygó körül, de nem fog landolni, hanem a magasból vizsgálja a bolygó légkörét és időjárási jelenségeit. Az Egyesült Államok egytonnás Perseverance (Kitartás) elnevezésű űrszondája, a NASA eddigi legambiciózusabb Mars-missziója február 18-án éri el a bolygót, és nyomban landol is a sziklás Jezero-kráterben.
(MTI)
Fotó: CCTV
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
Egyre kevésbé tartják esélyesnek a Tiszát a választók a 21 Kutatóközpont mérése szerint, ami a bizonytalanok véleményét is erősen befolyásolhatja. Hann Endre el is kezdte bagatellizálni a dolgot.
Egyedül Orbán Viktor reagált a hírre.
