Példát statuálna Izraellel a Nemzetközi Büntetőbíróság

A világsajtó szalagcímeit is elérte a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) február eleji döntése: a szervezet kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében.

Hogy pontosan tisztázzuk, miről is szól az ítélet: az ICC leköszönő főügyésze, a gambiai származású Fatou Bensouda arra volt kíváncsi, hogy a büntetőbíróság rendelkezik-e hatáskörrel a vitatott palesztin területeken elkövetett háborús bűncselekmények kapcsán.

Mint emlékezetes, az 1995-ös oslói szerződések óta három területre van osztva Ciszjordánia: az A területeken az úgynevezett Palesztin Hatóság (Palestinian Authority, PA) gyakorolja a felügyeletet; a B területeken az adminisztratív irányítása a PA alatt, a biztonsági irányítás Izrael alatt van;na C területek pedig de facto izraeli irányítás alatt állnak. A gázai övezetet az iszlamista Hamasz terrorszervezet uralja a 2006-os választások óta.

Jelenleg tehát

noha egyelőre még a főügyész nem jelezte, hogy vádat akarna emelni, és közelgő távozásáig már nem is valószínű, hogy Bensouda így tenne. A kérdés az lesz, hogy utódja, Karim Khan brit jogász emel-e majd vádat.

De mint jelent ez Izrael és a palesztinok számára?

Értelmezhetetlen jogi érvelés

Az ICC arra jutott február eleji ítéletében, hogy igenis van hatásköre a palesztin területeken történt állítólagos háborús bűnök vizsgálatára, ám ez többszörösen is problémás.

Izrael alapból nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság fölötte való illetékességét, nem is ratifikálta az azt létrehozó Római Statútumot. A statútum ráadásul eleve kimondja, hogy csak olyan esetekben ítélkezik, ha egy állam nem képes vagy nem akarja kivizsgálni a háborús bűnöket, illetve ha a bűnöket egy aláíró állam területén, vagy aláíró állam állampolgára követte el.

Ezt követően nem sokat kell érvelni amellett, hogy Izraelre – ideértve például Izrael fővárosának, Jeruzsálemnek egészét – nem érvényes az ICC hatásköre.

Nem is véletlen, hogy maga az ítélet is úgy érvelt, hogy a Palesztin Hatóság aláíró államnak számít –

(A bíróság hármas tanácsának egyedül magyar tagja, Kovács Péter bíró fogalmazott meg kisebbségi véleményt, mint az az ítélet 60. oldalán látható is).

A fő vitás pontokat az olyan területek okozhatják, mint például Kelet-Jeruzsálem, illetve az a tény, hogy Izraelben független bírói rendszer van, amely igenis kivizsgálja azokat az eseteket, ahol háborús bűncselekmények alapos gyanúja merül fel.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta: „a bíróság döntésével gátolja a demokratikus országok jogát önmaguk védelmére”.

Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: „Palesztina nem rendelkezik büntető joghatósággal izraeli állampolgárok felett. (…) Csak a kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek el a békéhez a térségben. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése sajnos nem visz ehhez közelebb”.

A palesztinok sara

Persze

A Palesztin Hatóságnak természetesen éppen elég „vaj van a füle mögött”, például a szervezet gazdaságát felbecsülő 2019-es világbanki jelentés szerint a hatóság komoly likviditási gondokkal küszködött, elsősorban azért, mert továbbra is rendszeresen fizet a terrortámadások elkövetőinek, illetve a „mártírok” családtagjainak. Ez az úgynevezett „pay for slay” gyakorlata, melynek keretében a PA havi segélyt küld a sebesült merénylőknek, valamint a halott terroristák családjainak.

Mint emlékezetes, ez volt az a gyakorlat, ami miatt a Trump-kormány befagyasztotta a segélynyújtást a PA számára, s éppen ezért is ellentmondásos, hogy a Biden-kormány már ígéretet tett a segélyek újraindítására.

Ezért 2019 decemberében az ICC éves jelentésében először vetette fel, hogy a PA is felelős lehet háborús bűnök elkövetésében, illetve támogatásában.

A jelentés akkor kimondta: „a Palesztin Hatóság erőszak elkövetésére nyújt pénzügyi ösztönzést az izraeli állampolgárok elleni támadásokat végrehajtó palesztinok családjainak folyósított fizetések biztosításán keresztül, és bizonyos körülmények között az ilyen illetmények folyósítása a Római Statútum alapján bűncselekménynek számíthat”.

Valójában persze még ha felelősségre is vonná az ICC a PA-t vagy a Hamászt, az akkor sem érintené őket olyan súllyal, mint Izraelt egy hasonló döntés.

Nem is véletlen, hogy az ICC február eleji ítéletét Mohamed Shtayyeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke üdvözölte, tisztáva, hogy az „elkövetők” – vagyis az izraeliek – „nem ússzák meg büntetlenül”.

Ezek a terrorista vagy terrorizmust támogató szervezetek ugyanis eddig is „feketelistán” voltak, azaz megítélésük nagyon rossz, harcosaik nem utazgatnak világszerte, így nem érinti őket különösebben egy ICC-ítélet. Nem valószínű, hogy majd tömegesen tartóztatnak le palesztin terroristákat és viszik őket az ICC elé.

amit most egy sorba akarnak helyezni népirtó afrikai rezsimekkel és iszlamista terroristákkal. Veteránjaik járnak-kelnek a nyugati világban, és könnyen megtörténhet, hogy egy elfogatási parancs hatására az aláíró államok például az IDF (Izraeli Véderő) veteránjait vagy izraeli politikusokat tartóztatnának le.

Mint azt a Jerusalem Post is felsorolta: akár Netanjahu miniszterelnököt is, vagy Mose Ja’alon és Avigdor Liberman korábbi védelmi minisztereket, továbbá Naftali Bennettet és a jelenlegi védelmi minisztert, Beni Gancot, valamint katonákat és parancsnokokat is megvádolhatnak.

Mit lép Izrael?

Kétségtelen, hogy a döntés valódi vesztese Izrael, és nem is véletlen, hogy Izrael állam magyarországi nagykövete, Jakov Hadasz-Handelszman így fogalmazott nemrég egy sajtótájékoztatón: az ICC „évek óta űzi ezt az Izrael-ellenes kampányt, olyan állítólagos háborús bűnökre koncentrálva, melyek az izraeli polgárok védelme érdekében tett lépések a Gázai övezetben és más egyéb terülteken”.

A nagykövet szerint 

ilyen értelemben „politikailag motivált”.

Az IDF a döntésre válaszul megbízottat nevezett ki a véderő jogi küzdelmének vezetésére, és Ganc védelmi miniszter is kijelentette, hogy „meg fogják védeni” az összes izraeli katonát, akivel szemben esetlegesen vádat emelnének.

Hasonló lépéseket a hírek szerint egyik palesztin fél sem tett, és persze kérdéses, miért is tettek volna: katonáikat (terroristáikat) eddig is óvták a nemzetközi hatóságok előtt, és nyilván nem érzik úgy, hogy sok vesztenivalójuk van, ha egy nyugati intézmény kimondja, hogy terroristákat támogattak.