A Nemzetközi Büntetőbíróság úgy gondolja, joga van felelősségre vonni Izraelt a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűnökért – ezt viszont Izrael – Budapesttel egyetértésben – vitatja. Miről szól a konfliktus, és mint jelenthet ez a dzsiháddal szembeni harcban?
A világsajtó szalagcímeit is elérte a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) február eleji döntése: a szervezet kérelmeket elbíráló bírói tanácsa (Pre-Trial Chamber) szerint a büntetőbíróság hatáskörrel rendelkezik a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények és atrocitások kivizsgálása ügyében.
Hogy pontosan tisztázzuk, miről is szól az ítélet: az ICC leköszönő főügyésze, a gambiai származású Fatou Bensouda arra volt kíváncsi, hogy a büntetőbíróság rendelkezik-e hatáskörrel a vitatott palesztin területeken elkövetett háborús bűncselekmények kapcsán.
Mint emlékezetes, az 1995-ös oslói szerződések óta három területre van osztva Ciszjordánia: az A területeken az úgynevezett Palesztin Hatóság (Palestinian Authority, PA) gyakorolja a felügyeletet; a B területeken az adminisztratív irányítása a PA alatt, a biztonsági irányítás Izrael alatt van;na C területek pedig de facto izraeli irányítás alatt állnak. A gázai övezetet az iszlamista Hamasz terrorszervezet uralja a 2006-os választások óta.
Jelenleg tehát
noha egyelőre még a főügyész nem jelezte, hogy vádat akarna emelni, és közelgő távozásáig már nem is valószínű, hogy Bensouda így tenne. A kérdés az lesz, hogy utódja, Karim Khan brit jogász emel-e majd vádat.
De mint jelent ez Izrael és a palesztinok számára?
Értelmezhetetlen jogi érvelés
Az ICC arra jutott február eleji ítéletében, hogy igenis van hatásköre a palesztin területeken történt állítólagos háborús bűnök vizsgálatára, ám ez többszörösen is problémás.
Izrael alapból nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság fölötte való illetékességét, nem is ratifikálta az azt létrehozó Római Statútumot. A statútum ráadásul eleve kimondja, hogy csak olyan esetekben ítélkezik, ha egy állam nem képes vagy nem akarja kivizsgálni a háborús bűnöket, illetve ha a bűnöket egy aláíró állam területén, vagy aláíró állam állampolgára követte el.
Ezt követően nem sokat kell érvelni amellett, hogy Izraelre – ideértve például Izrael fővárosának, Jeruzsálemnek egészét – nem érvényes az ICC hatásköre.
Nem is véletlen, hogy maga az ítélet is úgy érvelt, hogy a Palesztin Hatóság aláíró államnak számít –
(A bíróság hármas tanácsának egyedül magyar tagja, Kovács Péter bíró fogalmazott meg kisebbségi véleményt, mint az az ítélet 60. oldalán látható is).
A fő vitás pontokat az olyan területek okozhatják, mint például Kelet-Jeruzsálem, illetve az a tény, hogy Izraelben független bírói rendszer van, amely igenis kivizsgálja azokat az eseteket, ahol háborús bűncselekmények alapos gyanúja merül fel.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt nyilatkozta: „a bíróság döntésével gátolja a demokratikus országok jogát önmaguk védelmére”.
Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: „Palesztina nem rendelkezik büntető joghatósággal izraeli állampolgárok felett. (…) Csak a kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek el a békéhez a térségben. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése sajnos nem visz ehhez közelebb”.
A palesztinok sara
Persze
A Palesztin Hatóságnak természetesen éppen elég „vaj van a füle mögött”, például a szervezet gazdaságát felbecsülő 2019-es világbanki jelentés szerint a hatóság komoly likviditási gondokkal küszködött, elsősorban azért, mert továbbra is rendszeresen fizet a terrortámadások elkövetőinek, illetve a „mártírok” családtagjainak. Ez az úgynevezett „pay for slay” gyakorlata, melynek keretében a PA havi segélyt küld a sebesült merénylőknek, valamint a halott terroristák családjainak.
Mint emlékezetes, ez volt az a gyakorlat, ami miatt a Trump-kormány befagyasztotta a segélynyújtást a PA számára, s éppen ezért is ellentmondásos, hogy a Biden-kormány már ígéretet tett a segélyek újraindítására.
Ezért 2019 decemberében az ICC éves jelentésében először vetette fel, hogy a PA is felelős lehet háborús bűnök elkövetésében, illetve támogatásában.
A jelentés akkor kimondta: „a Palesztin Hatóság erőszak elkövetésére nyújt pénzügyi ösztönzést az izraeli állampolgárok elleni támadásokat végrehajtó palesztinok családjainak folyósított fizetések biztosításán keresztül, és bizonyos körülmények között az ilyen illetmények folyósítása a Római Statútum alapján bűncselekménynek számíthat”.
Valójában persze még ha felelősségre is vonná az ICC a PA-t vagy a Hamászt, az akkor sem érintené őket olyan súllyal, mint Izraelt egy hasonló döntés.
Nem is véletlen, hogy az ICC február eleji ítéletét Mohamed Shtayyeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke üdvözölte, tisztáva, hogy az „elkövetők” – vagyis az izraeliek – „nem ússzák meg büntetlenül”.
Ezek a terrorista vagy terrorizmust támogató szervezetek ugyanis eddig is „feketelistán” voltak, azaz megítélésük nagyon rossz, harcosaik nem utazgatnak világszerte, így nem érinti őket különösebben egy ICC-ítélet. Nem valószínű, hogy majd tömegesen tartóztatnak le palesztin terroristákat és viszik őket az ICC elé.
amit most egy sorba akarnak helyezni népirtó afrikai rezsimekkel és iszlamista terroristákkal. Veteránjaik járnak-kelnek a nyugati világban, és könnyen megtörténhet, hogy egy elfogatási parancs hatására az aláíró államok például az IDF (Izraeli Véderő) veteránjait vagy izraeli politikusokat tartóztatnának le.
Mint azt a Jerusalem Post is felsorolta: akár Netanjahu miniszterelnököt is, vagy Mose Ja’alon és Avigdor Liberman korábbi védelmi minisztereket, továbbá Naftali Bennettet és a jelenlegi védelmi minisztert, Beni Gancot, valamint katonákat és parancsnokokat is megvádolhatnak.
Mit lép Izrael?
Kétségtelen, hogy a döntés valódi vesztese Izrael, és nem is véletlen, hogy Izrael állam magyarországi nagykövete, Jakov Hadasz-Handelszman így fogalmazott nemrég egy sajtótájékoztatón: az ICC „évek óta űzi ezt az Izrael-ellenes kampányt, olyan állítólagos háborús bűnökre koncentrálva, melyek az izraeli polgárok védelme érdekében tett lépések a Gázai övezetben és más egyéb terülteken”.
A nagykövet szerint
ilyen értelemben „politikailag motivált”.
Az IDF a döntésre válaszul megbízottat nevezett ki a véderő jogi küzdelmének vezetésére, és Ganc védelmi miniszter is kijelentette, hogy „meg fogják védeni” az összes izraeli katonát, akivel szemben esetlegesen vádat emelnének.
Hasonló lépéseket a hírek szerint egyik palesztin fél sem tett, és persze kérdéses, miért is tettek volna: katonáikat (terroristáikat) eddig is óvták a nemzetközi hatóságok előtt, és nyilván nem érzik úgy, hogy sok vesztenivalójuk van, ha egy nyugati intézmény kimondja, hogy terroristákat támogattak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Gyermekek, rabbik és holokauszt-túlélők estek áldozatul a Bondi Beachen történt támadásban – a kérdés most az, miért nem sikerült mindezt megelőzni.
Éppen azon a napon, amikor két iszlamista terrorista több mint egy tucat embert megölt Ausztráliában. Üdv a szép új világban.
A támadás áldozatokat követelt, a hivatalos jelentések több tucat sérültről szólnak.
A döntés komoly törésre utal az amerikai–izraeli viszonyban, ilyen mértékű hírszerzési visszatartás egy szövetséges ellen szinte példátlan.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz erők jelentős fölényben vannak élőerőben és haditechnikában is.
A korábbi védő kihagyta számításából a magyar középpályást.
