Tavaly decemberben életbe lépett az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, amely a szolgáltatók számára megtiltja az e-mailek és az online felületeken küldött üzenetek tartalmának megfigyelését, rögzítését. A magánélet védelmét szolgáló kezdeményezés azonban egy jogi vákuumot eredményezett, hiszen a kódex explicit módon a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések esetén sem engedélyezi az üzenetváltások rögzítését.
Az EU tanácsának soros elnökségét betöltő Portugália el szeretné érni, hogy az Unió aktívabban lépjen fel a gyermekeket veszélyeztető szexuális visszaélésekkel szemben. Ez egybecseng a Bizottság tavaly szeptemberi rendelettervezetével, amely a kódex életbe lépése előtt bezárta volna a zaklatók által könnyen kijátszható kiskaput.
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament azonban az elmúlt hónapokban nem tudott közös álláspontot kialakítani,
így a jogalkotási folyamat zátonyra futott. Az EP, illetve azon belül is az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) adatvédelmi és alapjogi szempontból aggályosnak tartja a kezdeményezést, mondván, a rendeletnek csak az üzenetben megosztott videókra és képanyagokra kellene kiterjednie. A szöveges tartalmak és hanganyagok megfigyelése tehát továbbra is tilos lenne, vagyis a visszaélések kiszűrése ezen üzenetformátumokban ellehetetlenülne.
A portugál elnökség szerint folyamatosak az egyeztetések az EP-vel, álláspontjuk szerint átmeneti megoldást hozhat, ha a szolgáltatók ideiglenes mentességet élvezhetnének a kódex hatályos rendelkezései alól.
Ehhez a Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament közötti párbeszéd erősítésére van szükség,
azonban az uniós intézmények állappontjai között jelenleg túl nagy a szakadék ahhoz, hogy belátható időben belül közös megoldás születhessen.
Úgy tűnik, a portugál fél kész a viták lefolytatására, amit Francisca Van Dunem portugál igazságügyi miniszter Juan Fernado López Aguilar, a LIBE Bizottság elnökének címzett levele is alátámaszt. Várhatóan Portugália képes lesz az uniós intézmények számára is elfogadható tervezet kidolgozására, viszont a jogalkotási folyamat akár több hónapot is igénybe vehet, ami az ideiglenes megoldás nélkül – gyermekvédelmi szempontból – aggályos helyzetet eredményezne.
Gergi-Horgos Mátyás