A svéd parlament törvényben hatalmazta fel a kormányt arra, hogy szeptember végéig rendeleti úton kormányozzon, így véve fel a harcot a pandémia ellen. A parlament döntése arra utal, hogy a nyájimmunitás elérése tudatos stratégia helyett vágyvezérelt kommunikáció volt csupán, s a kormány tétlenségét valójában alkotmányos joghézag eredményezte.
A svéd parlament felhatalmazta a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket
A svéd parlament (Riksdag) pénteken törvényben hatalmazta fel a svéd kormányt arra, hogy a végrehajtó hatalom rendeleti úton kormányozva vegye fel a harcot a koronavírus-járvánnyal. A felhatalmazást 2021. szeptemberének legutolsó napjáig biztosító törvény vasárnap hatályba is lépett.
A jogszabály lehetővé teszi a kormány számára, hogy – számos egyéb európai országhoz, köztük Magyarországhoz hasonlóan – úgymond „kézi vezérléssel” irányítsa a svéd közéletet. Így például
A kormánynak minden olyan rendeletet, amellyel tiltást, vagy korlátozást ír elő, egy héten belül meg kell küldenie a svéd parlament számára jóváhagyásra, ezen felül a korlátozásnak a koronavírus-járvánnyal közvetlenül összefüggésben álló intézkedésnek kell lennie – magyarán nem lehet átfogóbb annál, mint amely az egyén élethez, egészséghez való jogával közvetlenül indokolható.
Egy az alkotmányból fakadó joghézagot orvosol a mostani felhatalmazás
Megjegyzendő, hogy a svéd közjog sajátos rendszeréből fakadóan eredetileg tulajdonképpen alig volt alkotmányos jogalapja annak, hogy a svéd kormány a jelentősebb korlátozó intézkedéseket megtegye (viszonylagos kivételt a gyülekezési tilalom jelent).
Mint emlékezetes, Svédországban a kormányt egy a mostanihoz hasonló törvény hatalmazta fel április és június között a cselekvésre, a felhatalmazás ugyanakkor a járvány első hullámának tetőzését követően lépett érvénybe, így tulajdonképpen e törvény alapján a svéd kormány egyetlen intézkedést sem vezetett be.
A jogi anomáliát Svédország az első hullámot követően sem oldotta meg, így habár a második hullám a többi uniós tagállamnál később jutott felívelő fázisba, a jogszabályi alapok nem álltak készen arra, hogy a kormány kerekedjen felül. Az egyre több esetszám egyre indokoltabbá tette volna az uszodákhoz, konditermekhez hasonló intézmények bezárását, de erre a svéd kormánynak nem volt alkotmányos felhatalmazása.
A mostani jogalkotás ugyanakkor széles körben lehetővé teszi a svéd kormány számára, hogy a többi uniós tagállamhoz hasonlóan Svédországban is a széles körben alkalmazott korlátozásokkal lehessen felvenni a harcot a járvánnyal. A törvény ugyanis a kormányzati közigazgatási szintekhez igazodva teszi lehetővé a rendeleti kormányzást.
A megyei közigazgatási hivatalok – a rendőrséggel közreműködve – lesznek felelősek például az egyes intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséért, s e hivatal dönthet a szankciók megállapításáról is (pénzbüntetéssel lesz sújtható például az, aki jogellenesen tartózkodik közterületen).
A svéd modell is ennek a joghézagnak köszönhető?
A Riksdag pénteki intézkedése ugyanakkor felvet néhány kérdést. Először is azt, hogy mi is valójában az a „svéd modell”, amelyet a világ politikusai és járványszakértői oly gyakran méltattak? Továbbá, ha a svéd modell tudatos és sikeres stratégiának tekintendő akkor miért volt szükség a mostani közjogi intézkedésre?
2020 során ezzel kapcsolatban több elemzőcikk is napvilágot látott, amelyek a mostani fejlemények tükrében közelebb hozhatnak a valósághoz. Az egyik ilyen elemzés a svéd védekezési stratégiát a járvány és a svéd közjogi berendezkedés karakterisztikájának függvényéven vizsgálja.
Eszerint a svéd modellre magyarázatot az ad, hogy
Ezzel magyarázható az, hogy a Svédországban bevezetett korlátozások látványosan alulmúlták azokat, amelyeket a világ többi kormánya vezetett be.
Ebből következően a svéd kormánynak pont kapóra jött az a magyarázat, miszerint a nyájimmunitás spontán elérése (vagyis a társadalom túlnyomó többségének átfertőzése) állhat a „svéd modell” hátterében. A kormány egyébként törekedett arra, hogy a szigorú intézkedések hiányát többek között a viszonylag gyér népsűrűséggel, az egyszemélyes háztartások számával, valamint a cukorbetegek és a kóros elhízásban szenvedők alacsony számával indokolja.
Ahogy az az elemzőcikkben is áll: „meglehetősen egyszerű ok áll annak hátterében, hogy a svéd kormány miért nem lépett a tettek mezejére úgy, ahogy azt világszerte tették: a több száz éves múltra visszatekintő svéd alkotmány nincs felkészülve egy a mostanihoz hasonló világjárványra.” Vagyis a kormányt jobbára csak arra hatalmazta fel, hogy kézmosásra, távolságtartásra hívja fel a svédeket, esetleg módosítson a gyülekezési szabályokon (egyébként ez is a parlament jóváhagyását követelte meg).
Svéd jogászok szerint a kormány a joghézag ellenére cselekedhetett volna
Az alkotmányos akadályokkal kapcsolatban 2020 novemberében svéd jogászok is megszólaltak: a The Local nevű portálon közzétett jogi elemzésben szakértők a – a fentieket alátámasztva – azt találgatták, hogy vajon a kormányzat tétlensége valóban a közjogi akadályok számlájára írható, esetleg a kormány szakmai hibát vétett, amikor elmulasztott a tettek mezejére lépni.
Számos svéd szakértő véli ugyanis úgy, hogy téves az az alkotmányértelmezés, amely a svéd végrehajtó hatalom közjogi akadályozottságát támasztja alá járványhelyzetben.
Az ugyanis igaz, hogy a legtöbb európai államtól eltérően Svédországban nincs alkotmányos alapja a különleges jogrendnek, vagyis a svéd jogi eszköztárban nem létezik olyan „pánikgomb”, amellyel a kormány különleges szerepköre aktiválható.
Ezt az akadályt Mark Klamberg, a Stockholmi Egyetem nemzetközi jogásza az Emberi Jogok Európai Egyezményét alapul véve hárítaná el. Szerinte ugyanis az alapjogi joganyag a civilizált európai államok mintegy legkisebb közös többszöröseként szolgál, amelynek szabályozási logikájára ilyen esetekben bátran lehet támaszkodni.
Ebben ugyanis az emberi jogok két kategóriába sorolhatók: egyfelől az olyan abszolút parancsok, mint amilyen a kínzás és az embertelen bánásmód tilalma, minden esetben messzemenően tiszteletben tartandók. Létezik ugyanakkor az emberi jogoknak egy relatív kategóriája is, amelyek esetében az állam igenis élhet bizonyos korlátozásokkal (ilyen például a gyülekezés, vagy a véleménynyilvánítás szabadsága).
Klamberg érve ennek kapcsán az, hogy
e kategóriákat szem előtt tartva a svéd kormány hozhatott volna korlátozó intézkedéseket, amelyekkel ráadásul a svéd járványvédelmi törvény (Smittskyddslagen) is összhangban áll.
Ebben ugyanis többek között az áll, hogy „a kormány, vagy az általa felhatalmazott szerv az egyének védelme és a fertőzés megfékezése érdekében jogosult további intézkedéseket hozni”. A törvény szól továbbá arról is, hogy ezek a többletjogosítványok akkor alkalmazhatók, ha az országot békeidőben éri jelentős járványügyi válság, és ennek megfékezéséhez központi szinten koordinált intézkedésekre van szükség.
Ebből Klamberg azt a következtetést vonta le, hogy a svéd kormánynak tulajdonképpen a Riksdag felhatalmazása nélkül is mind alkotmányos, mind pedig törvényi szinten lett volna elégséges alapja arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be.
Fotó: ATILA ALTUNTAS / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Dobozi Gergely
A Svédországba érkező menekültek 79 százaléka már hazautazott, így kérdéses, hogy mennyire volt veszélyben az élete, mikor menedéket kért.
Az Ukrajnának adott tankokat akarták pótolni azzal a bevásárlással, aminek keretében további tankokat adtak Ukrajnának.
Mindent boríthat Donald Tusk.
Példátlan csődhullám borítja el a skandinávokat.
A nemzetközi szálak az Iszlám Államoz vezetnek.
A magyar válogatott a Golovin Vlagyimir-éra talán legjobb teljesítményét nyújtva 32–25-re nyert a női kézilabda Eb A-csoportjának rangadóján.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
