Donald Trump és a közösségi média jelenlegi viszonya a véleményszabadság és a médiumok magánérdekei közötti feszültségre hívja fel a figyelmet – mutat rá a Financial Times, amelynek cikkéből következően a techóriások mostani magatartása jelentős politikatorzító hatással is járhat.
Nemcsak Washingon, de a Szilícium-völgy is gátat szabhat Donald Trump esetleges újrázási ambícióinak 2024-ben – veti fel a Financial Times hasábjain Hannah Murphy és Kiran Stacey annak kapcsán, hogy a Twitter a leköszönő elnök teljes pályás letámadásába kezdett a Capitoliumnál múlt héten lezajlott események miatt.
Ma úgy áll a dolog, hogy Trump sem a Facebookon, sem pedig a Twitteren nem képes megnyilvánulni, mindkét cégnek ugyanis eltökélt szándéka, hogy távol tartsa az elnököt az amerikai közvéleménytől. De a sor itt nem ér véget: a többi tech óriás, az Apple, a Google és az Amazon rögtön a Trump-szimpatizánsok által előszeretettel használt Parler nevű platform ellehetetlenítésébe kezdett.
Ahogy arra a Financial Times szerzői is rámutatnak, ezek az események olajnak számítanak a tűzre a véleményszabadság és a céges magánérdekek közötti egyensúly-eltolódásról szóló vitában. A szerzőpáros által megszólaltatott szakértő, Kate Ruane (American Civil Liberties Union) szerint ugyanis az rendben van, hogy sokak számára Trump jelenléte a közösségi médiában nemkívánatos;
A szerzők meglátása szerint a közösségi média üzemeltetői huzamosabb ideje a baloldal nyomása alatt állnak: Trump ellenzéke ugyanis régóta úgy tartja, hogy az elnök az erőszak, az összeesküvés-elméletek és a dezinformáció felerősítésére vállalkozott, amikor ezeket választotta elsődleges megnyilvánulási felületének (kiváltképp igaz ez a Twitterre).
Nem csoda hát – vélik a szerzők – hogy a Capitoliumnál történt rendbontás elegendő munícióul szolgáltak a nevezett techcégek vezetői számára, hogy határozott lépéseket tegyenek Trump megfékezésére.
Először a Facebook jelezte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Donald Trump jelenlétét a közösségi médiában. A sorban Zuckerbergéket a Twitter követte (itt Trump nagyjából 88 millió követővel rendelkezik), amely Trumpot nemcsak saját felületén lehetetlenítette el, hanem azokat a fiókokat is blokkolta, amelyek potenciális „kiskapukat” jelenthettek a letiltott elnök számára (például a Fehér Ház fiókját is). A Facebook és a Twitter mögé a YouTube, a TikTok, a Pinterest és a Snap is beállt, így Trump a fősodratú közösségi média valamennyi felületén ellehetetlenült.
A Financial Times idézi Marco Rubio republikánus szenátort is, aki szerint „a legfőbb oka annak, hogy a nagy techcégek erre vállalkoztak nem más, mint hogy elkerülendő az őket célzó szigorításokat, jó pontokat szerezzenek a hatalomra lépő demokratáknál”.
A Financial Times elemzőcikke két tanulságra hívja fel a figyelmet a történtek kapcsán: egyrészt a az óriás techcégek mostani viselkedése nagy nyomást helyezhet a Biden-adminisztrációra, ugyanis
– működésük felülvizsgálathoz való kötése éppen ezért indokolt.
A másik jelentős tanulság Trump agresszív „lemoderálása” kapcsán az az, hogy Donald Trumpnak igencsak beszűkültek a lehetőségei arra, hogy elérje akár a szimpatizánsait, akár a világ többi részét. S bár ugyan Trump elindíthatja saját kommunikációs felületét – erre a politikus tett szándéknyilatkozatokat – ez a fórum is könnyen kérészéletűnek bizonyulhat. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy Trump felületét ha nem is közvetlenül az említett techcégek, hanem egy hozzájuk kapcsolódó webes tárhelyszolgáltató tiltja le.
Akárhogy is, azzal, hogy a 88 milliós Twitter-követővel rendelkező Donald Trump az amerikai közéletből blokkolásra került,
Fotó: Stephan Schulz / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Megdöbbentő számok bizonyítják: miközben a miniszterelnököt gúzsba kötik, a Tisza Párt elnöke lehetetlen, harmincszoros interakciós hátszelet élvez a techóriás részéről. Mutatjuk a digitális kettős mérce leleplező bizonyítékait!
Arra irányítanám rá a figyelmet, hogy mennyire könnyű a Meta segítségével befolyásolni a választópolgárokból álló tömeget.
Ez egy tudatos csúsztatás volt a Tisza Párt elnökének a részéről, a valóság elferdítése.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Szerinte Kelet-Európa az utolsó remény a hagyományos értékek megőrzésére.
A polgári demokráciák történelmében még nem volt példa arra, hogy egy valóságos szekta esélyes versenyzőként jelenjen meg egy választási kampányban.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
