Donald Trump és a közösségi média jelenlegi viszonya a véleményszabadság és a médiumok magánérdekei közötti feszültségre hívja fel a figyelmet – mutat rá a Financial Times, amelynek cikkéből következően a techóriások mostani magatartása jelentős politikatorzító hatással is járhat.
Nemcsak Washingon, de a Szilícium-völgy is gátat szabhat Donald Trump esetleges újrázási ambícióinak 2024-ben – veti fel a Financial Times hasábjain Hannah Murphy és Kiran Stacey annak kapcsán, hogy a Twitter a leköszönő elnök teljes pályás letámadásába kezdett a Capitoliumnál múlt héten lezajlott események miatt.
Ma úgy áll a dolog, hogy Trump sem a Facebookon, sem pedig a Twitteren nem képes megnyilvánulni, mindkét cégnek ugyanis eltökélt szándéka, hogy távol tartsa az elnököt az amerikai közvéleménytől. De a sor itt nem ér véget: a többi tech óriás, az Apple, a Google és az Amazon rögtön a Trump-szimpatizánsok által előszeretettel használt Parler nevű platform ellehetetlenítésébe kezdett.
Ahogy arra a Financial Times szerzői is rámutatnak, ezek az események olajnak számítanak a tűzre a véleményszabadság és a céges magánérdekek közötti egyensúly-eltolódásról szóló vitában. A szerzőpáros által megszólaltatott szakértő, Kate Ruane (American Civil Liberties Union) szerint ugyanis az rendben van, hogy sokak számára Trump jelenléte a közösségi médiában nemkívánatos;
A szerzők meglátása szerint a közösségi média üzemeltetői huzamosabb ideje a baloldal nyomása alatt állnak: Trump ellenzéke ugyanis régóta úgy tartja, hogy az elnök az erőszak, az összeesküvés-elméletek és a dezinformáció felerősítésére vállalkozott, amikor ezeket választotta elsődleges megnyilvánulási felületének (kiváltképp igaz ez a Twitterre).
Nem csoda hát – vélik a szerzők – hogy a Capitoliumnál történt rendbontás elegendő munícióul szolgáltak a nevezett techcégek vezetői számára, hogy határozott lépéseket tegyenek Trump megfékezésére.
Először a Facebook jelezte, hogy határozatlan időre felfüggeszti Donald Trump jelenlétét a közösségi médiában. A sorban Zuckerbergéket a Twitter követte (itt Trump nagyjából 88 millió követővel rendelkezik), amely Trumpot nemcsak saját felületén lehetetlenítette el, hanem azokat a fiókokat is blokkolta, amelyek potenciális „kiskapukat” jelenthettek a letiltott elnök számára (például a Fehér Ház fiókját is). A Facebook és a Twitter mögé a YouTube, a TikTok, a Pinterest és a Snap is beállt, így Trump a fősodratú közösségi média valamennyi felületén ellehetetlenült.
A Financial Times idézi Marco Rubio republikánus szenátort is, aki szerint „a legfőbb oka annak, hogy a nagy techcégek erre vállalkoztak nem más, mint hogy elkerülendő az őket célzó szigorításokat, jó pontokat szerezzenek a hatalomra lépő demokratáknál”.
A Financial Times elemzőcikke két tanulságra hívja fel a figyelmet a történtek kapcsán: egyrészt a az óriás techcégek mostani viselkedése nagy nyomást helyezhet a Biden-adminisztrációra, ugyanis
– működésük felülvizsgálathoz való kötése éppen ezért indokolt.
A másik jelentős tanulság Trump agresszív „lemoderálása” kapcsán az az, hogy Donald Trumpnak igencsak beszűkültek a lehetőségei arra, hogy elérje akár a szimpatizánsait, akár a világ többi részét. S bár ugyan Trump elindíthatja saját kommunikációs felületét – erre a politikus tett szándéknyilatkozatokat – ez a fórum is könnyen kérészéletűnek bizonyulhat. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy Trump felületét ha nem is közvetlenül az említett techcégek, hanem egy hozzájuk kapcsolódó webes tárhelyszolgáltató tiltja le.
Akárhogy is, azzal, hogy a 88 milliós Twitter-követővel rendelkező Donald Trump az amerikai közéletből blokkolásra került,
Fotó: Stephan Schulz / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ahogy közeleg Donald Trump beiktatásának időpontja, úgy egyre intenzívebb munkára van szükség annak érdekében, hogy legyen béke.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
