Külön napirendi pontban tárgyalta a washingtoni eseményeket a német parlament, amelyen kiderült, hogy a német parlamenti pártok többsége – élükön a kormánykoalícióval – úgy véli, hogy a Capitoliumnál lezajlott események Berlinben is előfordulhatnak.
Külön napirendi pont keretében foglalkozott a német parlament (Bundestag) január 14-ei plenáris ülésén a január 6-ai washingtoni események tanulságaival. A Bundestag végül arra a közel egységes álláspontra helyezkedett, hogy az amerikai események a demokrácia elleni támadásként értékelendők, emiatt határozottan elítélendők (a „közel egységes” fordulat arra utal, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) képviselői vitába szálltak a többi frakció képviselőivel.
A szociáldemokraták elítélik Trump és a közösségi média viselkedését
A szociáldemokraták (SPD) részéről felszólaló Heiko Maas külügyminisztert nem érte meglepetésként, hogy Trump figyelmen kívül hagyta az amerikai választók demokratikus döntését, s hogy „lábbal tiporta” a demokrácia játékszabályait, s Haas szerint különösen igaz ez Trump magatartására az elmúlt hetekben. Felszólalásában elítélte a Capitolium ostromát, a felelősök között említve magát Trumpot is.
Maas véleménye szerint a demokraták kiemelt feladata most az, hogy a megfelelő jogi következtetések levonását követően összefogjanak a demokráciaellenes erőkkel szemben. E folyamat első lépéseként a külügyminiszter szerint a felbujtók és az elkövetők felelősségre vonása szükséges. Mindemellett Maas meggyőződése, hogy a jobboldali populisták rossz szolgálatot tesznek a hazájuknak és veszélyt jelentenek a demokráciára is.
Heiko Maas szerint a közösségi médiumok társadalmi felelőssége az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett, amely
– magyarán annak eldöntése, hogy hol húzódik a véleményszabadság és a gyűlöletbeszéd közötti határvonal.
Maas kifejezte abbeli reményeit is, hogy Biden személyében a német vezetés erős transzatlanti partnerre találhat, ha a demokrácia védelme kerül szóba. Felidézte, hogy Joe Biden „demokráciák nemzetközi hálózatában” gondolkodik, ennek kapcsán pedig emlékeztette a Bundestagot arra is, hogy Németország és Franciaország az elmúlt három év során közösen hasonló vízió mentén tevékenykedtek az „Alliance for Multilateralism” („szövetség a multilateralizmusért”) nevű kezdeményezés keretein belül.
Az AfD kivételével a politikai frakciók a Bundestag megrohamozásától tartanak
A kormánypárti CDU / CSU kereszténydemokrata-keresztényszocialista unió részéről Jürgen Hardt a washingtoni Capitoliumnál lezajlott eseményeket a Reichstag 2020. augusztusi megrohamozásához hasonlította, és arra figyelmeztetett, hogy ugyanez Németországban is megtörténhet. (ez az álláspontot osztotta a szintén CDU / CSU-s Phillipp Amthor, a baloldali – Linke – Klaus Ernst, és két SPD-képviselő, Heiko Maas és Thomas Hitschler is; így tettek továbbá az FDP – szabaddemokraták – képviselői is).
Mint ismeretes, dpa német hírügynökség beszámolója szerint 2020. augusztus 29-én szélsőjobboldali tüntetők százai rohamozták meg a Reichstag lépcsőit egy tüntetés keretében, amelyet a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tartottak, mindazonáltal a rendőrség képes volt visszaverni a tiltakozókat.
A német baloldal – Linke – a capitoliumi zavargásokat a parlamentáris demokrácia ellen intézett erőszakos támadásként értékelte, a részükről felszólaló Petra Peu pedig Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter egyik korábbi kijelentését felidézve állította, hogy a német demokráciára a radikális szélsőjobb jelenti a legnagyobb veszélyt.
A Zöldek is a demokrácia és a jogállamiság jelentőségét hangsúlyozták, emellett szerintük a Capitoliumnál a rendbontók politikusokat akartak megölni.
még 2020 decemberében a jogállamiság kapcsán.
„Az a tény, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel – annak ellenére hogy [Orbán] támadás alatt tartja az Európai Unió alapvető értékeit – kompromisszumot kötött a demokráciát és a jogállamiságot illetően, nemcsak hallatlan, de veszélyes is; úgyszintén az is, hogy [a Fidesz] még mindig a konzervatív Európai Néppárt tagja.” - méltatlankodott a zöldpárti politikus.
Az AfD álláspontja eltért a többi pártétól
A legnagyobb ellenzéki frakció – a jobboldali AfD – téves értelmezésnek tartotta a tavaly augusztusban a Bundestag lépcsőjén lezajlott eseményeket a Capitolium megrohamozásához hasonlítani. Az AfD képviselője, Dr. Gottfried Curio leszögezte az amerikai törvényhozás épületénél történt jogellenes cselekmények szigorú büntetést kell hogy maguk után vonjanak, és megerősítette azt is, hogy a politikai vitákat békés demokratikus mederben kell folytatni.
Curio „politikai show-nak” tartja azonban egyenlőségjelet tenni az eszkalálódó washingtoni zavargások és a tavaly augusztusi események között.
.”„Miközben a Capitoliumnál egy dühödt tömeg randalírozott órákon keresztül, a Bundestag lépcsőjén egy néhány percet követően érdekvesztetten távozó csoport szelfizgetett. Nem történt sem betörés, sem sérülés, nem esett dologi kár sem, továbbá a rendfenntartáshoz elegendő volt három rendőr közreműködése.”
- idézte fel a tavalyi eseményeket Curio.
Az AfD bírálta a Twitter döntését is Donald Trump és követőinek törlésével kapcsolatban, s kritikával illette azon politikusokat is, akik a Twitter lépését helyeselték. „Akik elhallgattatnák a kritikusokat nem mást, mint gigantikus léptékű könyvégetést terveznek” - fogalmazott Curio a Twitter magatartását „digitális önkényuralomnak”, „törlési orgiának” titulálva.
A német szélsőjobb szerint precedensértékű, ahogy egy digitális konszern hatalma felülmúlta az Amerikai Egyesült Államok elnökéét. A frakció képviselői e körben fontosnak tartják az átláthatóságot és a véleményszabadság érvényesülését. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy a tech cégek nem minősülnek sajtóorgánumnak, így kötelesek semlegesek maradni – ha azonban mégis sajtójogi kategóriává válnának, ahhoz büntetőjogi felelősség is kapcsolódik a felületeiken megjelenített tartalmak vonatkozásában.
Az AfD megragadta az alkalmat arra is, hogy kritikával illesse a többi pártot az AfD kommunikációs és politikai elszigetelése miatt. „A kormány nem kíván mást, mint hogy elmondhassa, hogy az ellenzéke folyamatosan radikalizálódik. Ha erre tényelegesen nem kerül sor, akkor a kormánypárt egyszerűen fantazmagóriákat gyárt ezzel kapcsolatban.” - fogalmazott Curio.
Fotó: Achille Abboud / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Hatalmas segítséget kaptak a magyar családok: a kormány intézkedései letörték az árakat az ünnepek előtt.
Előbb provokálták, majd megbüntették a magyar középpályást.
