A felterjesztő Petter Eide norvég képviselő szerint a mozgalom arra vette rá a világ országait, hogy saját társadalmukban is megküzdjenek a rasszizmussal.
Jelölték a Black Lives Matter mozgalmat a 2021-es Nobel-békedíjra, mert a „társadalmi rendszerek megváltoztatására irányuló felhívása elterjedt az egész világon” – áll azokban a jelölési papírokban, melyeket Petter Eide norvég képviselő nyújtott be a Svéd Királyi Akadémia bizottsága elé. A képviselő szerint a mozgalom „arra kényszerítette az Egyesült Államokon kívüli országokat, hogy saját társadalmukban is megküzdjenek a rasszizmussal”.
„Úgy vélem, hogy az egyik legfontosabb problémát, amelyet Amerikában, de Európában és Ázsiában is láthatunk, az egyenlőtlenségek miatt növekvő konfliktusok jelentik. A Black Lives Matter nagyon fontos, világméretű mozgalommá vált a faji igazságtalanság elleni küzdelemben” – mondta Eide. „Óriási eredményeket ért el a faji igazságtalansággal kapcsolatos globális tudatosság növelésében”.
Eide, aki korábban orosz és kínai emberi jogi aktivistákat terjesztett fel a díjra, elmondta, hogy a másik dolog, ami lenyűgözte a Black Lives Matter Mozgalomban, az volt, hogy „képesek voltak mozgósítani az embereket a társadalom minden csoportjából, nemcsak az afrikai-amerikaiakat, nemcsak elnyomott embereket, hanem elődeiktől eltérő módon hívtak életre egy széleskörű mozgalmat”.
A Black Lives Matter mozgalmat 2013-ban alapították miután egy polgárőr, bizonyos George Zimmermann tévedésből lelőtte a 17 éves, fekete bőrű Trayvon Martint, majd a férfit a bíróság felmentette. A következő évben a mozgalom további ismertségre tett szert, amikor Michael Brown és Eric Garner halála ellen törtek ki hasonlóan nagyszabású tüntetések. George Floyd és Breonna Taylor halálát követően, 2020-ban globális tüntetések sorozata indult meg, ekkor lépte át a Mozgalom az Egyesült Államok, és a fekete közösség határait.
A Nobel-békedíjra szóló jelöléseket minden, nemzeti szinten szolgáló politikus benyújthat egy 2000 szóból álló ajánlás kíséretében. Idén a benyújtás határideje február 1-je. A bizottság március végéig készíti el a jelöltek rövidített listáját. A nyertest októberben választják meg, a díjátadót december 10-re tervezik. Tavaly több mint 300 jelölés érkezett, a díjat végül a Világélelmezési Program nyerte el.
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Ukrán hírszerzési források szerint a robbanást távirányítású robbanószerekkel hajtották végre.
