Több EP-képviselő is aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy a közösségi média jelentős mértékben befolyásolta a washingtoni eseményeket. Éppen ezért a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettervezet szigorítását szorgalmazzák – írja egy uniós politikai elemzőportál.
A szerdán az Egyesült Államok fővárosában kitört zavargások célja a szenátus munkájának ellehetetlenítése volt, résztvevői pedig zömmel az elnökválasztás során ellenérdekeltként alul maradt Donald Trump elkötelezett pártolóinak soraiból kerültek ki.
Vissza-visszatérő jelenség, hogy a hasonló zavargások során a tömeg a közösségi médiában közzétettek alapján tájékozódik a fejleményekről. Az Euractiv értékelése szerint ugyanakkor a Capitolium épületénél lezajlott atrocitások újdonsággal is szolgáltak a tekintetben, hogy ezúttal az érintett közösségi médiumok – például a Twitter vagy a Facebook – felismerték saját társadalmi felelősségüket abban, hogy a felületeiken közzétett tartalmak jelentősen eszkalálhatják a folyamatokat.
A Twitter egészen pontosan huzamosabb ideig blokkolta az elnöki Twitter-fiókot, mondván, hogy Donald Trump üzenetei csak tovább tüzelik az erőszakot. A Facebookos Mark Zuckerberg sem tett másként: csütörtökön bejelentette, hogy a Facebook határozatlan időre blokkolja Trump fiókját, tekintettel az elnök a választási csalásokra vonatkozó állításaira.
„Úgy véljük, hogy egyszerűen túl magas a kockázata annak, ha ezek után engedjük, hogy az elnök tovább használja a szolgáltatásainkat” – nyilatkozta Mark Zuckerberg Facebook-posztjában.
Brüsszelben az Európai Parlament képviselői a közösségi média társadalmi szerepvállalása kapcsán fejtették ki a véleményüket. Szerintük a közösségi média jelentősége megkerülhetetlen, amikor a tömegek mobilizálódásának okait keressük, mint ahogy az is, hogy a platformokon ezt megelőzően különféle dezinformációs tartalmak, összeesküvés-elméletek fékezetlenül terjedhettek.
„Saját európai, a digitális szolgáltatásokat szabályozandó rendeletünknek [Digital Services Act] jelentős mértékben kell előmozdítania az átláthatósághoz fűződő követelmények érvényesülését, miközben a digitális társaságokat is jogkövetésre sarkallja. Így viszonyulhatunk csak adekvát módon az olyan kockázatokhoz, mint például a dezinformáció és annak terjedése, felnagyítása” – nyilatkozta Kris Peeters belga jobbközép európai parlamenti képviselő, aki a jogszabály-tervezetre utal, amelynek célja a digitális piac megreformálása.
Ennek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tarthatók.
Egy szocialista képviselő, Alex Agius Saliba szerint azonban a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak még fókuszáltabban kellene foglalkoznia a dezinformáció kérdésével.
„A digitális szolgáltatásokat érintő szabályozással elejét kell venni a felhasználó figyelmét maximalizálni hivatott, szenzációhajhász jogellenes digitális praktikáknak” – nyilatkozta Saliba, aki hozzátette, hogy a dezinformáció a demokrácia és a jogállamiság elleni támadásnak tekinthető.
„Nem hagyatkozhatunk a Twitter és a Facebook jóhiszeműségére a demokrácia működtetése során, ez pedig részben jelentős piaci érdekeiknek is betudható” – nyilatkozta az Euractivnak Paul Tang szocialista EP-képviselő.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Hiába Magyarország, Lengyelország és Ausztria ellenállása.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
Az Európai Bizottság nem fizet, a korrupt ukrán politikus pedig tonnaszámra rejtegeti az aranyat Moszkvában. A csütörtök legolvasottabb hírei a Mandineren.
Roger Köppel, a svájci Weltwoche főszerkesztője szerint miközben a világban ismét kialakul a nagyhatalmi befolyási övezetek politikája, addig az EU „egy fantáziavilágban él”.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
