Több EP-képviselő is aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy a közösségi média jelentős mértékben befolyásolta a washingtoni eseményeket. Éppen ezért a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettervezet szigorítását szorgalmazzák – írja egy uniós politikai elemzőportál.
A szerdán az Egyesült Államok fővárosában kitört zavargások célja a szenátus munkájának ellehetetlenítése volt, résztvevői pedig zömmel az elnökválasztás során ellenérdekeltként alul maradt Donald Trump elkötelezett pártolóinak soraiból kerültek ki.
Vissza-visszatérő jelenség, hogy a hasonló zavargások során a tömeg a közösségi médiában közzétettek alapján tájékozódik a fejleményekről. Az Euractiv értékelése szerint ugyanakkor a Capitolium épületénél lezajlott atrocitások újdonsággal is szolgáltak a tekintetben, hogy ezúttal az érintett közösségi médiumok – például a Twitter vagy a Facebook – felismerték saját társadalmi felelősségüket abban, hogy a felületeiken közzétett tartalmak jelentősen eszkalálhatják a folyamatokat.
A Twitter egészen pontosan huzamosabb ideig blokkolta az elnöki Twitter-fiókot, mondván, hogy Donald Trump üzenetei csak tovább tüzelik az erőszakot. A Facebookos Mark Zuckerberg sem tett másként: csütörtökön bejelentette, hogy a Facebook határozatlan időre blokkolja Trump fiókját, tekintettel az elnök a választási csalásokra vonatkozó állításaira.
„Úgy véljük, hogy egyszerűen túl magas a kockázata annak, ha ezek után engedjük, hogy az elnök tovább használja a szolgáltatásainkat” – nyilatkozta Mark Zuckerberg Facebook-posztjában.
Brüsszelben az Európai Parlament képviselői a közösségi média társadalmi szerepvállalása kapcsán fejtették ki a véleményüket. Szerintük a közösségi média jelentősége megkerülhetetlen, amikor a tömegek mobilizálódásának okait keressük, mint ahogy az is, hogy a platformokon ezt megelőzően különféle dezinformációs tartalmak, összeesküvés-elméletek fékezetlenül terjedhettek.
„Saját európai, a digitális szolgáltatásokat szabályozandó rendeletünknek [Digital Services Act] jelentős mértékben kell előmozdítania az átláthatósághoz fűződő követelmények érvényesülését, miközben a digitális társaságokat is jogkövetésre sarkallja. Így viszonyulhatunk csak adekvát módon az olyan kockázatokhoz, mint például a dezinformáció és annak terjedése, felnagyítása” – nyilatkozta Kris Peeters belga jobbközép európai parlamenti képviselő, aki a jogszabály-tervezetre utal, amelynek célja a digitális piac megreformálása.
Ennek egyik sarkalatos pontja az a 6-tól 10 százalékig terjedő bírságokkal szabályozó szankciórendszer is részét képezi, amellyel az olyan technológiai óriások, mint a Facebook, az Amazon, a Google vagy az Apple sakkban tarthatók.
Egy szocialista képviselő, Alex Agius Saliba szerint azonban a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozásnak még fókuszáltabban kellene foglalkoznia a dezinformáció kérdésével.
„A digitális szolgáltatásokat érintő szabályozással elejét kell venni a felhasználó figyelmét maximalizálni hivatott, szenzációhajhász jogellenes digitális praktikáknak” – nyilatkozta Saliba, aki hozzátette, hogy a dezinformáció a demokrácia és a jogállamiság elleni támadásnak tekinthető.
„Nem hagyatkozhatunk a Twitter és a Facebook jóhiszeműségére a demokrácia működtetése során, ez pedig részben jelentős piaci érdekeiknek is betudható” – nyilatkozta az Euractivnak Paul Tang szocialista EP-képviselő.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
