Az első exitpollok szerint az RMDSZ 5.7%-ra számíthat, de hasonló eredménnyel egy szélsőjobboldali román párt is bejut a parlamentbe.
A koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható, hogy soha nem tapasztalt érdektelenség övezi Romániában a parlamenti választásokat, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ a következő négy évre az ország mintegy 19 millió szavazópolgára a kétkamarás bukaresti parlamentbe – adta hírül az MTI.
20 óráig 5 659 852 polgár adta le szavazatát, azaz a választásra jogosultak 31,11 százaléka. Négy évvel ezelőtt ilyenkor 38,65 százalékos részvételt mértek a parlamenti választásokon, míg az idei helyhatósági megmérettetésen a választók 44,54 százaléka járult urnák elé. Most 20 óráig a legtöbben Mehedinți (41,97%), Teleorman (37,08), Gorj (36,59) és Bihar (36,33) megyében szavaztak.
A legkevesebben Vaslui (23,14), Ialomița (25,71), Iași (26,18), Tulcea (27,22) és Bákó (27,49) megyében járultak urnák elé. Kovászna 30,31, Hargita 36,29, Maros 30,99, Kolozs 32,87, Szilágy 35,95, Szatmár 28,54, Arad 28,9, Temes 29,61, Brassó 30,99, Beszterce-Naszód 30,88, Máramaros 28,19, Szeben 30,93, Hunyad 32,33, Krassó-Szörény 29,25 százalékon állt – írja a Krónika.ro.
A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) becslése szerint a magyar szavazók a román többségnél valamivel alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz, a négy évvel korábbi részvételhez képest viszont jelentős a lemaradás, ami a közösség parlamenti érdekérvényesítő erejét veszélyeztetheti. Külföldön – a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 748 szavazókörben – már szombat óta voksolnak.
Az idei parlamenti választásokon tapasztalható távolmaradást a járványhelyzettel magyarázzák a hírtelevíziók által megszólaltatott szociológusok. A kijárási és gyülekezési korlátozások miatt a választási kampánynak nem sok jele volt az utcákon, a voksolás napján pedig a fertőzéstől való félelem is távol tartotta a szavazók egy részét az urnáktól, annak ellenére, hogy a hatóságok és a politikai szervezetek is egybehangzóan részvételre buzdították a polgárokat, mondván, hogy a voksolás nem növeli a fertőzés kockázatát. A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva, de ezt követően is leadhatják még szavazatukat azok, akik 21 órakor sorban álltak a választókör előtt.
A hírtelevíziók helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor tették közzé az első exitpoll adatokat.
A PNL több mint 2 százalékkal van lemaradva, a szavazatok 28,7 százalékát kapta, míg az USR-Plus 15,3 százalékon áll. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék. A bejutási küszöb fölött van a szélsőségesen nacionalista AUR, 5,3 százalékkal. A PMP és Pro Románia háza táján van ok az izgalomra, ugyanis mindkét párt 5 százalékon áll.
Bár az erdélyi megyékben javultak a részvételi adatok, Bihar és Kolozs megye magyarlakta falvaiban továbbra is kevesen szavaztak, mondta el Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője. Hangsúlyozta, az AUR bejutásával ott lesz a parlamentben a székelyföldi önkormányzatokat folyamatos perekkel zaklató Dan Tanasă és az Úz-völgyi uszító George Simion. „Az a kötelességünk, hogy elmenjünk szavazni, olyan erős parlamenti képviseletet biztosítva, amely hatékonyan tudja megvédeni a jogainkat ezek ellen az emberek ellen” – mondta Hegedűs Csilla a Maszol.ro portálnak.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„Egy rémálom az, ami a nagykárolyi karácsonyi vásárban történt” – mutatott rá Magyar Lóránd.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Futsalválogatottunk a botrányos Eb-pótselejtező után újra legyőzte Romániát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
