Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A külügyminiszter kijelentette: nem azért jött Erdélybe, hogy beavatkozzék a román belpolitikába.
Szijjártó Péter szerint jót tenne a magyar-román viszonynak, ha az RMDSZ nagyobb erőt képviselne a román parlamentben. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Marosvásárhelyen beszélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter kijelentette: nem azért jött Erdélybe, hogy beavatkozzék a román belpolitikába, Magyarország is kényes arra, hogy efféle ne történjen meg. Hozzátette, hogy a választásokon Románia állampolgárai döntenek az országuk jövőjéről, és a döntésüket Magyarország tiszteletben fogja tartani.
„Arra kérem Románia magyar nemzetiségű polgárait, hogy vegyenek részt abban a nagy közös döntésben, amely az ő jövőjükről, és az ő közösségük jövőjéről szó. Minél erősebb lesz a magyar érdekképviselet Bukarestben, annál nagyobb erővel hallatszik majd a magyarok hangja akkor, amikor a jövőről szóló döntéseket meg kell hozni” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette:
Az exportra nagyon érzékeny magyar gazdaság negyedik legfontosabb exportpiaca Románia. Évente több mint 5,5 milliárd eurónyi magyar áru és szolgáltatás célozza meg a román piacot. Románia a magyar tőkebefektetések nyolcadik legvonzóbb célpontja és Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Úgy vélte, hogy a két ország jó kapcsolata a Romániában élő magyaroknak és a Magyarországon élő románoknak is jó. „Azt gondoljuk, hogy a magyar-román együttműködés sikeresebbé tételéhez hasznos lenne egy erősebb RMDSZ-es képviselet a román parlamentben. Ezért a magyar-román kapcsolatok jövője szempontjából is arra kérem tisztelettel a Romániában élő magyar nemzetiségű embereket, hogy menjenek el a hét végén, és vegyenek részt a parlamenti választáson” – jelentette ki. Szijjártó Péter elmondta: Kelemen Hunort és az RMDSZ-t kérdezték, hogyan tudnák segíteni az erdélyi magyarokat, és azt a választ kapták, hogy a gazdasági segítség lenne fontos, mert ezzel a magyar közösség is megerősödik és az a térség is, ahol ez a közösség él. „Szeretném hinni, hogy a román kollégáim is azt gondolják, hogy az erdélyi székelyföldi magyar nemzeti közösség gazdasági megerősítése ugyanúgy román érdek, mint magyar, ugyanúgy Románia érdeke, mint Magyarországé” – jelentette ki.
Arra az újságírói felvetésre válaszolva, hogy a román kormány írásos megállapodáshoz kötötte a program folytatását, Szijjártó Péter elmondta: a gazdaságfejlesztési program összeállításánál különösen figyeltek arra, hogy az a nemzetközi, európai és a romániai jogszabályoknak is megfeleljen.
„Ezért bátran kijelenthetem, hogy a program szinkronban van a román, az európai és a nemzetközi joggal is.
Ez itt hoz létre munkahelyeket, itt generál adóbevételt a költségvetésnek, és az itteni gazdaság fejlődéséhez járul hozzá. Emellett természetesen megerősíti az itt élő magyar közösséget is” – fogalmazott a miniszter.
Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a nap folyamán Szijjártó Péterrel olyan beruházásokat látogattak meg Maros megyében, amelyek a magyar állam támogatásával jöttek létre. Ezt követően meglátogatták Soós Zoltánt, Marosvásárhely új polgármesterét, és koszorút helyeztek el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemrég leleplezett köztéri szobránál. Az RMDSZ elnöke megköszönte a Fidesz-KDNP-kormány támogatását, kijelentette: amikor kellett, mindig támaszkodhattak egymásra. A politikus kijelentette: azt tapasztalta a kampány során, hogy sokan dühösek a buta járványellenes intézkedések miatt. Hozzátette: ő maga is az, de a harag nem jó tanácsadó. Szerinte nincsen egészségügyi kockázata a szavazáson való részvételnek, ezért mindenkit arra kér, hogy vegyen részt a parlamenti választáson. Hozzátette: az RMDSZ abban érdekelt, hogy már rövid távon javuljanak a román-magyar kapcsolatok, hiszen ebből mindenki csak nyerhet.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ akkor is részt venne-e egy román kormányban, ha nélküle is meglenne a többség a parlamentben, Kelemen Hunor kijelentette: alkotmányos reform és közigazgatási reform várható a következő négy évben, s ezekhez kétharmados többség kell a parlamentben. Hozzátette: az a kérdés, hogy lehet-e olyan többség, amely elfogadható alkotmányos, közigazgatási reformot hajt végre. Megjegyezte: ha ellenzékben maradnának, meglehet, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) kellene megosztaniuk az ellenzéki padsorokat.
(MTI)