Felvilágosította a Fidesz Magyar Pétert: elbújhat a tiszás szégyenében
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
Tényleg fidesz-mélyállamot jelent ma Magyarországon a bírói kar, a közigazgatási kar, az MTA főként társadalomtudományi intézményi vezető rétege, a szinházi/fimszakmai intézményvezető réteg, titkosszolgálati állomány stb.?
"Az ATV-n hallottam az elmúlt napokban Róna Egon műsorában, hogy a Fidesz 2010 óta ugyan tényleg a vele ellenséges mélyállamot bontotta le, de azóta maga is egy ilyet épített ki, a Fidesz-mélyállamot. Mivel e témában a facebook bejegyzéseimben tavaly írtam erről, így hadd jelezzem, hogy ezt a hatalommegosztás és a mélyállam összekeverésének látom. Önmagában ugyanis, ha a hatalommegosztással szétszakított társadalmi szektorok választással pozícióba kerülő vezérkarait szakítják ki egy hosszabb ciklussal a mindenkori többségi kormány alól (vagy eleve önálló korporációként hagyják működni), akkor az csak a hatalmi ágak szétválasztását jelenti. Mélyállam ezzel szemben az, ha e szektorok tartós állományi felső vezetése szilárdul meg egy önálló politikai aktorrá, és ezek aztán az közösen osztott politiaka értékek/érdekek alapján egyesülnek egy mélyállammá. Ez a állományi felsővezetés rendszerint gyülöli vagy csak megveti az "ellenséges" kormány által fölé ültetett vezetőket, akik igazán nem is tudják átlátni és meghatározni őket. Így kérdezem, hogy tényleg fidesz-mélyállamot jelent ma Magyarországon a bírói kar, a közigazgatási kar, az MTA főként társadalomtudományi intézményi vezető rétege, a szinházi/fimszakmai intézményvezető réteg, titkosszolgálati állomány stb. stb.? Szerintem aki, ezt állította is belátja, hogy nem, és ennek eléréséhez egy sor államon kívüli forrás is kell évtizedeken keresztül, és addig a puszta hatalommegosztás nem hoz létre mélyállamot. Bár nem vitás, hogy ez elősegítheti. Ime a régi írásom egy részlete erről:
"A hatalmi ágak megsokasodása az utóbbi évtizedekben a nyugati világ térségének államaiban ugyanis a hagyományos három (törvényhozó, végrehajtó és bírói) mellett egy sor további hatalmi szektor leszakítását is létrehozta, melyekhez a választásokon kormányerővé vált politikai erő nem tud hozzáférni. Így a pénzügypolitika szuverén irányítójaként az országok jegybankja kikerült és elszakadt a kormányhatalom ciklusától; a bírói kar önálló hatalomként szerveződése - túlmenve az egyedi bíró ítélkezési függetlenségét jelentő eredeti amerikai bírói hatalom értelmén – a bírói korporáció hatalmát hozta létre azzal, hogy önálló bírói belső választáson saját politikai testületet hozott létre önkormányzására, kirekesztve a kormányzat igazságügyi minisztériumát ebből; ugyanígy az egyetemi és tudományos szféra stratégiai ügyeinek a kormányzaton kívüli tudóskorporációhoz (tudományos akadémia) telepítése is említhető erre; az alkotmánybíróság vagy a közigazgatást ellenőrző ombudsmani hivatalok rendszere, vagy a médiaigazgatás- és felügyelet központi testületének kormányhatalomtól elválasztott ellenőrző és igazgatási hatalma ugyanúgy a további hatalmi ág leszakításokra példák, mint az ügyészi szervezet kormányhatalom alóli kiemelése, nem is beszélve azokról az országokról, ahol a nagyobb helyi önkormányzatok széles jogkörű régiókká vagy akár tagállammokká váltak tagolt helyi politikai elitekkel és sok milliárdos büdzsével."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.