Az amerikai elnök egyik utolsó intézkedése szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát.
Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból – jelentette be Christopher Miller az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere kedden a kora délutáni órákban.
A bejelentés szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát. Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen „a nemzedékek óta tartó háborúnak”. Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált a szövetségeseivel, beleértve a NATO-vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal. Az Egyesült Államok 2001 őszén, a szeptember 11-én elkövetett terrorakciók után vonult be Afganisztánba, Irakban 2003 óta van jelen katonailag. Irakot 2003-ban rohanta le, miután – mint utóbb kiderült – a George W. Bush vezette amerikai kormányzat tudatosan azt a hamis indokot terjesztette a világ elé, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezért később Colin Powell, a Bush-kormány külügyminisztere bocsánatot is kért, megjegyezve, hogy az iraki háború megindítása „folt a saját becsületén” is.
Donald Trump amerikai elnök 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a szerinte „vég nélküli” háborúknak. Ennek érdekében egyeztetett korábban az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel. A kedden bejelentett döntésről hétfőn több amerikai médium előzetes, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesüléseket közölt, s ezek alapján többen aggodalmaikat hangoztatták. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. Még hétfőn este reagált a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is, aki óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás „az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna”. Marco Rubio, republikánus politikus, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője egy interjúban arról beszélt: amiatt aggódik, hogy Afganisztánban „nagyon gyors összeomlás” következhet be.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
Ez egy tudatos csúsztatás volt a Tisza Párt elnökének a részéről, a valóság elferdítése.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Szerinte Kelet-Európa az utolsó remény a hagyományos értékek megőrzésére.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 7-én.
Több nemzetközi orgánum is kiemelte, hogy Donald Trump élő telefonhívásban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Vajon meddig marad Arne Slot?
