„Allah senkit nem különböztet meg hátrányosan, nekik is ugyanolyan jogokat kell kapniuk, mint más embereknek.”
Korán-iskolát, madraszát nyitottak Bangladesben transzneműek számára pénteken, a szervezők a hátrányos megkülönböztetés sújtotta kisebbség beilleszkedését szeretnék elősegíteni.
A körülbelül 150 tanuló befogadására alkalmas iskola megnyitóján mintegy 50 transznemű jelent meg, az ünnepségen a Koránból olvastak fel. Többen örömüket fejezték ki az esemény alkalmából, és azt mondták, úgy érzik, hogy a végre elismerték őket. „Muszlimok vagyunk, de nem mehetünk a mecsetbe” – panaszkodott Abdulrahmán Azad. A kezdeményezés mögött álló egyik vallástudós azt mondta, a Dakka külvárosában megnyílt iskola az első ilyen jellegű tanintézmény a transzneműek, hindusztáni nyelven hidzsrák számára, akiknek a nehézségeiért a társadalmat és az államot tette felelőssé.
„Véget akarunk vetni a diszkriminációnak. Allah senkit nem különböztet meg hátrányosan, nekik is ugyanolyan jogokat kell kapniuk, mint más embereknek” – szögezte le. Becslések szerint a mintegy 168 milliós Bangladesben körülbelül 1,5 millió transznemű élhet. Vazed Haszina miniszterelnök kormánya 2013-ban fogadta el jogilag a harmadik nem létezését, ám egy, a gyarmati időkből fennmaradt – ritkán alkalmazott – törvény még mindig hat hónap börtönbüntetéssel sújtja az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot.
A térségben az LMBT-közösség tagjait, a leszbikusokat, melegeket, biszexuálisokat és transzszexuálisokat még mindig gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, elsősorban a szélsőségesek, az iszlamisták részéről. Négy évvel ezelőtt megöltek két meleg aktivistát – az ország egyetlen, az LMBT-közösség tagjainak szóló újság szerkesztőit –, a gyilkosságok elkövetőjeként később az al-Kaida terrorszervezet egy helyi csoportja jelentkezett. Ezt követően sok aktivista elmenekült Bangladesből.
(MTI)
Nyitóképen: Bangladesi transzneműek az AIDS elleni küzdelmet jelképező vörös szalagokkal az AIDS-világnapja alkalmából rendezett felvonuláson Dakkában 2015. december 1-jén. Forrás: MTI/EPA/Abir Abdullah
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
