Brexit: két nyitott kérdés van még

Az EU-n belül vannak versenyjogi szabályok. Pl. monopolhelyzet ellen. Ha az angolok bent akarnak maradni a piacon, ezt elfogadják. Ha nem, künn tágasabb, védővámokkal. Mi az, ami nem érthető?

Az EU nem veszi észre, hogy az angoloknak már nem dirigálhat.

'a britek hosszú távon ne térjenek el az európai szabályozástól, hiszen így megengedhetetlen versenyelőnyhöz jutnának.' Jaaaa.

Szeretném megismételni a korábbi figyelmeztetéseimet (hivatkozva a korábbi hozzászólásaimra, így itt is: https://hvg.hu/gazdasag/20201010_Brexit_brusszel_no_deal_halaszat#article-comments ): 1. Mind valószínűbben globálisan konfrontatív, egyenest háborús időszaknak nézünk elébe, ezt szánt szándékkal gerjesztik Orbánék, s ebben bír szereppel a "Brexit" is. 2. Az EU krízise (lassan nevezhetjük ekként is), melyet oly dicsőségesen gerjesztettek majd lovagolnak meg egyes posztszovjet paraziták, így a magyar vagy a lengyel kormányfők, és végső soron prognosztizálható bukása egyúttal a nyitányaként is értékelhető azon a kontinensünket is magába foglaló háborúskodásnak, melynek végeredményeként majd létrejöhet a korábbi, nyugati EU-tagállamok összefogásával azon Európai Egyesült Államok (akár a britekkel együtt!), melynek deklarált célja egy Atlanti-óceánon is átívelő föderális szövetségi rendszer megvalósítása (USA + Kanada + ...). Tehát képileg szemléltetve, praktikusan előbb kisebb legó-kockákra darabolódik a korábbi építmény (akár az óceánon innen és túl!), hogy abból már egy újabbat, nagyobbat kreálhassanak - de már nélkülünk! 3. Eközben hazánk, s további délceg posztszovjet, néhai EU tagállamok majd derekasan küzdhetnek a nagy orosz birodalom ábrándjait túlszárnyaló "Eurázsiai birodalom" ellenében, de már lényegében magukra maradva, mintegy "egészségügyi kordonként" elhatároló zónát kialakítva az előbb említett "Transzatlanti birodalom" felé. 4. S miként már Orwell prófétai utópiája is előre vetítette, majd ezen "senki földjén", a "periférián" küzdhetik le egymással a pofozkodásaikat azon "nagyok" (a térségünk pusztulása közben), kik ekként legitimálhatják saját polgáraik felé a versengésből adódó kihívásokat. Ezt sikerült összegányolni a suttyó "kompországosdival", az "elég gazdag vagyok, hogy két urat szolgáljak" mentalitással, a hunyorgó góbésággal, a cinikus gátlástalansággal, szarkavarással. Gratulálok!