A nyíltan vállalt konzervatív értékrend miatt támadja Magyarországot az Unió

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter ma délelőtti sajtótájékoztatóján arra szólította fel az ország kormányát, hogy a pénzügyi alapok jogállamisághoz kapcsolása miatt vétózza meg az EU hétéves költségvetését. A lengyel miniszter szerint

A lengyel politikus úgy véli, hogy ez egy olyan kérdés, amely eldönti, hogy Lengyelország az európai közösség szuverén alanya lesz-e, avagy politikai rabságnak vetik alá. 

A lengyel miniszter szavai egybecsengenek a magyar állásponttal, hiszen Orbán Viktor ma bejelentette, hogy

Magyarország megvétózza az uniós büdzsé, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.

Ahogy azt a miniszterelnök már korábban jelezte, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, ha a következő hétéves költségvetést olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Ezzel a 2021 és 2027 közötti időszakra tervezett 1074 milliárd eurós költségvetés jövője bizonytalanná vált. 

Az Unió által megfogalmazott jogállamisági aggályok alapvetően politikai indíttatású támadásokra vezetők vissza.

Frank Furedi szerint Magyarországot az uniós vezetők, illetve a nyugati média alapvetően nem a demokratikus értékek hiánya, a jogállamisági problémák vagy a járvány során meghozott kormányzati intézkedések miatt támadják. A magyar vezetést a keresztény értékek, illetve a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozó konzervatív szemlélete miatt kritizálják. 

A magyar származású brit szociológus úgy véli, hogy az uniós elit a tradíciókat, hagyományokat egy letűnt kor maradványának tartja, szerintük ezek a modern társadalomban már egyáltalán nem játszanak fontos szerepet. A liberális politikusok ezért a tradicionalizmus alappillérjét, a családokat támadják. 

A szociológus szerint az Unió a kelet-közép-európai országok csatlakozása óta dolgozik azon, hogy a régió politikai kultúráját a globalista, tradicionalizmus-ellenes narratívához igazítsa. Ian Klinke, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint

az Unió keleti irányú bővítése nem egyenrangú felek együttműködéseként, hanem alá és fölé rendeltségi viszonyban lévő államok viszonyrendszereként értelmezhető.  

Nyugat-Európa ugyanis „Európaizálni”, „modernizálni”, „liberalizálni” akarta Közép-Európát, vagyis gazdasági és politikai szempontból is lenézte a régió államait. 

Furedi továbbá megjegyzi, hogy Magyarország egyik legnagyobb „bűne”, hogy a jobboldali kormány nyíltan vállalta véleményét olyan konzervatív értékkel kapcsolatban, mint a házasság szentsége, valamint az LMBTQ propaganda elutasítása. A szociológus úgy véli, ha Magyarország diszkréten, önazonosságát megtagadva kezelte volna ezeket az értékeket, akkor soha nem váltott volna ki olyan politikai indíttatású támadásokat, melyekkel nap, mint nap szembe kell néznie.

Gergi-Horgos Mátyás

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.