"Tagadhatatlan tény, hogy a Nyugat számos szörnyű bűnt követett el története során. Felel a leigázásokért és a kizsákmányolásokért. Emellett a rabszolgaság mögötti gonoszság nemcsak a gyakorlat, de az erkölcsi irányvonalak szintjén is érvényesült, amellyel a legelismertebb nyugati gondolkodók közül is többen azonosulni tudtak. Pusztán ebből a nézőpontból azonban egyrészt a Nyugat történelme nem ítélhető meg, másrészt pedig a hatalmas gazdasági sikerek sem magyarázhatók kizárólag ezzel a jelenséggel.
Erről egy jó indiai kollégám jut eszembe, még évekkel ezelőttről. A nagyapja a saját bőrén tapasztalhatta meg a kolonializmust, s szenvedett is miatta. Szenvedélyesen gyűlölte a briteket, amelyet a kollégám meg is tudott érteni. Mindazonáltal ő másképp viszonyult a kérdéshez. A britek nélkül - ahogy a kollégám látja - Indiában ma a demokráciát talán egyáltalán nem ismernék, mint ahogy a jogállamiság elvét sem. Valószínűleg a szülei sem jöttek volna Svájcba, és nőként valószínűleg sosem lett volna alkalma Nyugaton tanulni, mint ahogy házasodni sem házasodhatott volna saját elhatározása szerint.