Őszintébben kell tudósítanunk Bidenről

"Nagyot ment hétfőn az interneten egy olyan videó, amelyben Joe Bidennek szemmel láthatóan gondja akadt azzal, hogy egy vasárnapi interjú során visszaemlékezzen Donald Trump nevére.

(…)

Ahogy az a videóban is hallható, Bidennek a következő mondattal akadt problémája: 

»Még négy év George-dzsal őőő…George-dzsal őőő…ha Őt őőő…egy olyan helyzetben találjuk magunkat, hogyha Trumpot újraválasztják, egy teljesen más világban találjuk magunkat.«

Nem teljesen világos, hogy Biden melyik »George-ra« utalt ebben a problémás nyilatkozatban. Trump hivatalos fiókja a videót közzétette a YouTube-on, amelyben az elnök stábja arra utalt, hogy Biden bizonyára a korábbi elnökre, George W Bushra gondolhatott. 

(…)

Biden legutóbb 2008-ban indult volna az elnöki székért, tervei azonban kudarcba fulladtak, ugyanis nem őt jelölte végül a Demokrata Párt – ebben az időben pedig George Bushé volt a Fehér Ház. Az a feltételezés, tehát, hogy Biden véletlenül arra a republikánus »rosszfiúra« utalt, akivel legutoljára megmérkőzött, egészen valószínűnek tűnik számunkra.

(…)

Kedden az amerikai liberális médiának több sem kellett: előhúzva kedvenc fegyverét eszközét, a tényellenőrzést (»fact-check«) annak érdekében, hogy hidegzuhanyt öntsön a fenti feltételezésre. 

Számos, a fősodratú médiához tartozó lap cikkezett arról, hogy az interjút egy George Lopez nevű férfi készítette. Ebből pedig a lapok szerint az következik, hogy Biden valószínűleg erre a Georgera utalhatott, amikor úgy fogalmazott, hogy »még négy év George-dzsal«.

Mi ezt a feltételezést kevésbé tartjuk meggyőzőnek, de készek vagyunk lehetőségként elfogadni. Nem értjük azonban, hogy miért jutunk azzal előrébb, ha az bizonyosodik be, hogy Biden, amikor még négy évtől intett bennünket óva, George Lopezre, s nem pedig George Bushra gondolt – egyikük sincs ma a Fehér Házban.

(…)

Ami szerintünk nagyon is lényeges, az az, hogy a Trump-ellenes média mintha ösztönszerűen ragaszkodna a Bident negatív színben feltüntető híreket semlegesítéséhez – legyen az újságírók valódi meggyőződése bármi is. Ennek hátterében pedig az attól való félelem áll, hogy bármi, ami Bidenre nézve negatív információ, az az elnökjelölt esélyeit rontja a választáson.

Ezzel kellett, hogy szembesüljünk a Trump és Biden közötti televíziós vitát követően is. A média nagy része kategorikusan kijelentette, hogy Biden szemernyit sem veszített hajdani mentális képességeiből, s jelölt valamennyi verbális elakadását a Bidenről köztudott dadogásnak tudták be.

Mi ugyanakkor ennek épp ellentétét láttuk bebizonyosodni: A korábbi alelnök mentális teljesítménye szemmel láthatóan romlott azóta, hogy nincs hivatalban (ez nem kell, hogy meglepetés legyen: egy közel 78 éves férfiről van szó). Ha bárki összehasonlítja Biden mostani teljesítményét akár a 2008-assal, vagy 2012-essel, a különbség ordít.

(…)

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy Egyesült Államok-szerte jól dokumentált kultúrharc dúl. 

(…)

Ezzel egyidejűleg azonban egyfajta »tényháború« is kibontakozóban van, ami egyre távolabb kerül a valóságtól. 

(…)

Manapság egyáltalán nem számít az, hogy hiszel-e az általad közölt tényben, vagy sem; ha az információ beleillik a narratívádba, fegyverként nagyon is jól szolgál majd az ellenfeled ellen vívott harcban.

Megértjük, hogy bizonyos hírszerkesztőségek tevékenyen segítik az általuk szimpatikusnak vélt politikai pártot – ez pedig rendben is van. Attól ugyanis, hogy egy lap nem semleges, még mindig közölhet minőségi tartalmat.

Nagy a különbség azonban aközött, hogy egy lap tudatos koncepció mentén válogat a hírek között, és a között, ha a valóság tudatos meghamisítására törekszik.

(…)

A fősodratú amerikai média mindent megtesz azért, hogy pozíciójából egy veszélyes elnököt eltávolítson. Miközben azonban így cselekszik, veszélyes precedenst teremt."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.