Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
A fehérorosz elnök kijelentette: a rendőrség és a hadsereg addig nem megy el az utcákról, amíg a tüntetések tartanak.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön leváltotta Jurij Karajev belügyminisztert, és helyére Ivan Kubrakovot, a belügyi főigazgatóság minszki kirendeltségének vezetőjét nevezte ki – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség. Karajevet elnöki segítőnek, hrodnai területi felügyelőnek nevezte ki. Rajta kívül Valerij Vakulcsik breszti, illetve Aljakszandr Barszukav minszki területi felügyelői megbízást kapott.
Lukasenka az új elnöki segítők kinevezésekor kijelentette: a rendőrség és a hadsereg addig nem megy el az utcákról, amíg a tüntetések tartanak. Hozzátette: függetlenül Mike Pompeo amerikai külügyminiszter biztosítékától, amely szerint nem fenyegeti veszély Fehéroroszországot a NATO, Lengyelország és Litvánia részéről, szükséges továbbra is készen állni arra, hogy a megfelelő módon tudjanak reagálni az esetleges külső fenyegetésekre.
A fehérorosz diákok „agyát ott átmossák, majd pedig visszaküldik őket mint ötödik hadoszlopot”.
Az államfő beszélt annak szükségességéről is, hogy meg kell erősíteni az önkéntes rendfenntartókat már leszerelt katonák behívásával, akiket fegyverrel kell ellátni. Bejelentette továbbá, hogy a közeljövőben a kormány elfogadja azt a rendeletet, hogy a külföldön szerzett diplomákat Fehéroroszország nem ismeri el. Szavai szerint a fehérorosz diákok „agyát ott átmossák, majd pedig visszaküldik őket mint ötödik hadoszlopot”. Ezt pedig az ország nem engedheti meg – mondta.
Eközben a Fehérorosz Kulturális Szolidaritási Alap arról számolt be, hogy zenészeket bocsátottak el a Nemzeti Nagyszínházból amiatt, hogy támogatásukról biztosították a tüntetőket. Az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás óta – amelyen a hivatalos eredmények szerint Lukasenkát a voksok több mint 80 százalékával hatodszor választották elnökké – hétről hétre hatalmas tömegek követelik az államfő távozását, ő azonban nem hajlandó erre. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét.
(MTI)