„A szabad választás joga mindenkit megillető alapjog, de mindannyian megállapodhatunk abban, hogy ahhoz, hogy ezt a jogot egyáltalán gyakorolni lehessen, a jogalanynak mindenekelőtt élnie kell.” – nyilatkozta a kormányfő, hozzátéve, hogy a módosítás nem vár el „hősiességet” a nőktől, ennek megfelelően, ha a terhesség veszélyezteti az anya egészségét, úgy az abortusz továbbra is végrehajtható.
Morawiecki emlékeztetett arra is, hogy az alkotmánybíróság október 22-ei határozata
érintetlenül hagyta azokat az abortusztilalom alóli kivételt jelentő eseteket, amelyekben a gyermek bűncselekmény következtében fogant, illetve, ha az anya élete vagy egészsége forog veszélyben.
A miniszterelnök hangsúlyozta: ideje tisztázni, hogy a mostani vita miről is szól pontosan: arról, hogy van-e joga egy Down-szindrómás gyermeknek az élethez, vagy az abortusz gátlástalan gyakorolhatóságának korlátok közé szorításáról?
Morawiecki mindenesetre elítéli a módosítás kapcsán kirobbant utcai zavargásokat és a vandalizmust, amely még a módosítással felkorbácsolt indulatok ellenére is megengedhetetlen.
A kormánypárt egyébként az indulatok csillapodását várja. Jarosław Kaczyński az abortusztilalom szigorítását azzal indokolta, hogy az alkotmánybíróság határozatát követően a parlament nem tehet mást, mint hogy az abban foglaltaknak megfelelően módosítja a törvényt.
Kaczyński figyelmeztetett arra is, hogy
a járványhelyzet továbbra is súlyos, ennek megfelelően a tüntetéseken részt vevők veszélyt jelentenek a közbiztonságra nézve.
Mindemellett pedig úgy véli, hogy az egyház morális keretrendszerét elvetni nihilizmushoz vezet, amelyet épp a demonstrálók jelenítenek meg most Lengyelországban. A PiS elnöke hangsúlyozta: az egyházat minden áron védelmezni kell.
A művi terhességmegszakítás erkölcsi megítélése korunk egyik legvitatottabb bioetikai problémafelvetése.
A bioetika, mint tudományág feladata, hogy napirenden tartsa és újabb megközelítésekkel gyarapítsa az életről, az élet megítélésről szóló közgondolkodást.