Elszabadultak az indulatok a lengyel parlamentben az abortusztörvény szigorítása kapcsán

Az utóbbi bő egy hétben Lengyelország közéletét az abortusztörvény szigorítása határozta meg. Ahogy arról korábban is írtunk, az utóbbi napokban Lengyelország-szerte heves tüntetések törtek ki a módosítás kapcsán, s a tettleges tiltakozás kedden a lengyel parlamentbe (Szejm) is begyűrűzött.

Az indulatok azt követően szabadultak el a parlamentben, hogy Małgorzata Tracz, az ellenzéki Polgári Koalíció képviselőnője a kormánypárti PiS elnökét, Jaroslaw Kaczyńskit tette felelőssé azért, hogy

„Ez háború, és ti ezt elvesztitek” – intézte szavait a szószékről közvetlenül Kaczyńskihez a tiltakozók vörös villámos védőmaszkját viselő ellenzéki képviselőnő.

Ezt követően a szintén ellenzéki Joanna Scheuring-Wielgus indítványozta a baloldal abortusz liberalizálását célzó törvénytervezet napirendre tételét, ennek kapcsán pedig ellenzéki képviselőnők egy csoportja „A nő dönt” feliratú transzparensekkel a kezükben igyekeztek közrefogni a PiS-elnök Kaczyńskit.

A politikus védelmére kormánypárti képviselőnők és a lengyel parlamenti őrség tagjai siettek, akik sorfallal igyekeztek távol tartani az ellenzékieket Kaczyńskitól.

Ezt követően a Szejm ülése egy órára felfüggesztésre, két ellenzéki képviselőnő pedig kizárásra került.
A délután újrakezdődő ülésen az ellenzéki képviselők aktivitása továbbra is fennmaradt, akik továbbra is felváltva okolták a kormánypártot, magát Kaczyńskit, az Alkotmánybíróságot és a katolikus egyházat is a szigorítás miatti feszültségekért.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök – reagálva az elmúlt napok feszültségeire – a születés előtti kezelés lehetőségeinek bővítését ígérte, vagyis a terhesség alatti szűréseket kiterjesztenék a 35 év alattiakra is. A PiS mindemellett mérlegeli annak lehetőségét is, hogy szélesítse a családtámogatási rendszert a fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők javára.

„A szabad választás joga mindenkit megillető alapjog, de mindannyian megállapodhatunk abban, hogy ahhoz, hogy ezt a jogot egyáltalán gyakorolni lehessen, a jogalanynak mindenekelőtt élnie kell.” – nyilatkozta a kormányfő, hozzátéve, hogy a módosítás nem vár el „hősiességet” a nőktől, ennek megfelelően, ha a terhesség veszélyezteti az anya egészségét, úgy az abortusz továbbra is végrehajtható.

Morawiecki emlékeztetett arra is, hogy az alkotmánybíróság október 22-ei határozata

érintetlenül hagyta azokat az abortusztilalom alóli kivételt jelentő eseteket, amelyekben a gyermek bűncselekmény következtében fogant, illetve, ha az anya élete vagy egészsége forog veszélyben.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ideje tisztázni, hogy a mostani vita miről is szól pontosan: arról, hogy van-e joga egy Down-szindrómás gyermeknek az élethez, vagy az abortusz gátlástalan gyakorolhatóságának korlátok közé szorításáról?

Morawiecki mindenesetre elítéli a módosítás kapcsán kirobbant utcai zavargásokat és a vandalizmust, amely még a módosítással felkorbácsolt indulatok ellenére is megengedhetetlen.

A kormánypárt egyébként az indulatok csillapodását várja. Jarosław Kaczyński az abortusztilalom szigorítását azzal indokolta, hogy az alkotmánybíróság határozatát követően a parlament nem tehet mást, mint hogy az abban foglaltaknak megfelelően módosítja a törvényt.

Kaczyński figyelmeztetett arra is, hogy

a járványhelyzet továbbra is súlyos, ennek megfelelően a tüntetéseken részt vevők veszélyt jelentenek a közbiztonságra nézve.

Mindemellett pedig úgy véli, hogy az egyház morális keretrendszerét elvetni nihilizmushoz vezet, amelyet épp a demonstrálók jelenítenek meg most Lengyelországban. A PiS elnöke hangsúlyozta: az egyházat minden áron védelmezni kell.

A művi terhességmegszakítás erkölcsi megítélése korunk egyik legvitatottabb bioetikai problémafelvetése.

A bioetika, mint tudományág feladata, hogy napirenden tartsa és újabb megközelítésekkel gyarapítsa az életről, az élet megítélésről szóló közgondolkodást.

A bioetika általános kérdésfeltevése, hogy jobb-e életben maradni, mint az életet befejezni - illetve az abortusz esetében el sem kezdeni. A kérdés a tudomány szempontjából nyitott, a jogalkotónak viszont a közrend, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében kötelessége választ adni erre a kérdésre.

Ennek megfelelően pedig

a lengyel szabályozás jelen formájában egyértelműen az élet mellett teszi le a voksát azzal, hogy a súlyosan beteg magzat élethez való jogát előbbre helyezi azzal a vitathatatlan lelki válsággal szemben, amelyet a gyermek előrelátható betegsége a szülőnek okoz

(ezzel áll összhangban egyébként az orvosok által pályájuk elején letett hippokratészi eskü is).

A képzeletbeli érem másik oldalán legfőképpen a magánélet szabadsága az anya önrendelkezése áll. Ezt egyébként a magyar szabályozás a vonatkozó 1991-es alkotmánybírósági határozat és az azzal összhangban álló egészségügyi törvény rendelkezései nyomán kielégítő módon tiszteletben tartja.

Ahogy az a határozatban is áll,

"a terhesség olyan változásokkal jár az anya szervezetében, s - normális  esetben - a gyermeknevelés olyannyira meghatározza az anya további életét, hogy az Alkotmánybíróság megítélése szerint az abortusz lehetőségének (...) szűkkörű kizárása is közvetlenül és lényegesen érinti az anya önrendelkezési  jogát. Ez akkor is így van, ha az önrendelkezés korlátozását csupán arra szűkítjük, hogy a magzatot az anyának akarata ellenére ki kell hordania és meg kell szülnie -  hiszen a felnevelés kötelességétől megszabadulhat."

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.