Johnson: Az élet normalizálódni fog, de nem a régi kerékvágásba tér vissza

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány dúlása után az élet – várhatóan már jövőre – normalizálódik, de ez nem azt jelenti, hogy minden a régi kerékvágásba tér vissza. Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt – a járvány miatt ezúttal online fórumként megtartott – éves kongresszusának keddi munkanapján, a küldötteknek videókapcsolaton közvetített beszédében kijelentette: a párt már a következő, jövő évi kongresszusát a hagyományos módon, a delegátusok személyes részvételével rendezi. „Azon vagyunk, hogy egy nap az élet visszatérjen a normális kerékvágásba, hogy ismét normális módon tudjunk repülni, és a fodrászok se úgy nézzenek ki, mintha radioaktív izotópokat kellene kezelésbe venniük” – fogalmazott a brit kormányfő. Hozzátette ugyanakkor: mindez nem jelenti azt, hogy minden ugyanahhoz a normalitáshoz tér vissza, amely 2019-ben még természetes volt.

A válság a változás katalizátora

Johnson szerint a járvány komoly változások katalizátora lesz, mindenekelőtt a zöld energia térhódításában. Úgy tűnik, hogy az internetes vásárlásoktól az otthoni munkavégzésig a koronavírus-járvány hatalmas mértékben felgyorsította a munka világában zajló változásokat, régi típusú állások tűntek el és új típusúak keletkeztek, és emiatt a brit kormány ingyenes képzési programokat hirdet felnőtteknek olyan területeken, mint például a szélerőmű-karbantartás – mondta a brit miniszterelnök. Ezzel kapcsolatban Johnson bejelentette: a kormány elképzelései alapján már 2030-ra, vagyis tíz éven belül minden nagy-britanniai lakóingatlannak tengeri szélerőművek szolgáltatják az energiát. „Ami Szaúd-Arábiának az olaj, az Nagy-Britanniának a szél – szinte korlátlan energiaforrás, csak a szélenergia nem jár széndioxid-kibocsátással és környezetrongálással” – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Johnson elmondta: a tervek között szerepel rögzített tengeri szélerőművek mellett úszó szélerőművek telepítése is, hogy az Északi-tenger legmélyebb vizű térségeiben is kiaknázható legyen a szélenergia. Hozzátette: a brit kormány e technológiától önmagában egy gigawatt energiatermelést vár 2030-ra; ez tizenötszöröse a világon e módszerrel jelenleg összesen megtermelt energiának. Boris Johnson kijelentette: a tengeri szélenergia-termelés fejlesztését célzó beruházásokkal 60 ezer új állás jön létre, és ez a fejlesztési program elősegíti annak a célnak a teljesítését, hogy Nagy-Britannia nettó széndioxid-kibocsátása 2050-re zéróra csökkenjen. 

A magánszektor állította elő a szükséges védőeszközöket – mutatott rá Johnson

A járvány gazdasági hatásainak kezeléséről Johnson azt mondta: a kormány a Konzervatív Párt ösztönös hozzáállásával ellentétes módon volt kénytelen kiterjeszteni az állam szerepét főleg az üzleti szektornak nyújtott mentőcsomagok és támogatások formájában, de ennek egyszerűen nem volt észszerű alternatívája. Rishi Sunak pénzügyminiszter briliáns megoldásokkal állt elő az üzleti szféra megsegítésére és a munkahelyek védelmére, de „olyan dolgokat művelt, amelyeket egy konzervatív párti pénzügyminiszter soha nem akarna tenni, hacsak nincs háború vagy valamilyen katasztrófa” – fogalmazott a brit kormányfő. Hozzátette: a válságból nem szabad rossz gazdasági következtetéseket levonni, mert most sem az állam, hanem a magánszektor állította elő azokat az orvosi kesztyűket, maszkokat és lélegeztetőgépeket, amelyekre hirtelen szükség volt. Ugyanerre utalt előző napi kongresszusi beszédében Sunak is, kijelentve: nem lehet végtelenségig folytatódó állami hitelfelvétellel kikeveredni a koronavírus-járvány okozta válság gödréből.

 A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi havi összegzésében kimutatta, hogy augusztus végén a nettó államadósság-állomány 2023,9 milliárd font (800 ezer milliárd forint) volt. Ez a brit hazai össztermék (GDP) 101,9 százalékának megfelelő államadósság-ráta, ami hat évtizede nem mért csúcs.

(MTI)