Bármikor dőlhet a dominó: egy lépésre került attól Le Pen, hogy megbuktassa a francia kormányt
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Emmanuel Macron francia államfő múlt pénteki bejelentését követően az iszlamista szeparatisták újabb merénylete is megmutatta, hogy a francia hatóságok egyre nagyobb nyomásra számíthatnak belföldön a szélsőséges csoportok részéről.
Ahogy arról korábban is írtunk, Emmanuel Macron francia elnök múlt pénteken programot hirdetett az iszlám extrémizmus felszámolására az országban. Ahogy arról a Spectator is beszámol, az elnöki bejelentésre meg is érkezett a szeparatisták válasza Lyonban.
Október 3-án az esti órákban 12 maszkos fegyveres intézett jól koordinált támadást egy Lyon városához közel eső településen (Rillieux-la-Pape) található templom ellen.
Az erőszakosan fellépő elkövetők autókat gyújtogattak, s egy gépjárművet a templom homlokzatának vezettek azzal a szándékkal, hogy felgyújtsák az épületet.
Ugyan nem jártak sikerrel, de ámokfutásukat folytatva buszmegállókat rongáltak, a helyszínre riasztott tűzoltókat pedig kövekkel dobálták meg.
Alexandre Vincendet, Rillieux-la-Pape polgármestere Facebook-közleményében felháborodottságának adott hangot adva tájékoztatta a közvéleményt, hogy felvette a kapcsolatot a belügyminiszterrel a további egyeztetések céljából. „Az eset a szeparatizmus megnyilvánulásának tekinthető. A Köztársaság azonban az országon belül mindenütt otthon van, ezért soha nem adjuk meg magunkat.”
Az esetet Gérald Darmanin belügyminiszter „a Köztársaságot ért sokkhatásként” értékelte.
A lyoni eset kapcsán a politikus leszögezte, hogy a város térsége személyi és tárgyi megerősítést kap. Tette ezt a régióban tett látogatása során, amelynek során felkereste a lyoni érsek ügyvezetőjét, illetve Rillieux-la-Pape megye imámjával is találkozott, biztosítva mindenkit arról, hogy az ott lakók számíthatnak a köztársaság szolidaritására.
A radikális iszlám elleni harcnak Macron javaslata adna új lendületet,
amellyel az elnök célja, hogy felszabadítsa a Franciaországi iszlámot az „idegen befolyás” alól. Az iszlamisták célja ugyanis az elnök szerint, hogy ellen-társadalmat képezzenek Franciaországon belül, s ahogy arra Macron is utal, idáig úgy tűnik, siker övezi a tevékenységüket.
Kamel Kabtane a Rhône megyei mecsetek tanácsának elnöke szintén elítélte a történteket, az elkövetők magatartását egyértelműen bűncselekménynek minősítve. Közleményében kiemelte, hogy ezek az események épp akkor állandósítják a gyűlöletet az országban, amikor Franciaországban a testvéries együttélést kellene elősegíteni. Mindemellett elítélően fogalmazott azokról, akik káros ideológiától vezérelve imahelyek ellen intéznek támadásokat, rontva ezzel a békés együttélés esélyeit.
Amint arról a Spectator beszámol,
a keresztény szimbólumok ellen irányuló támadások közel sem példa nélküliek Franciaországban.
Csak 2017-ben a hatóságok 1038 ilyen jellegű esetet regisztráltak, amely szám a következő évben 1063-ra emelkedett.
A lap megjegyzi: ezek közül a támadások közül nem mindegyik köthető a radikális iszlámhoz. Amikor a párizsi Notre-Dame székesegyház baleset folytán lángokban tört ki, egy francia antifához köthető szervezet a következő szavakkal üdvözölte az esetet: „csak az az egyház [templom] fényeskedhet, amelyik lángokban áll.”
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.