Vasárnapi miséket zavartak meg tüntetők a lengyel abortuszhatározat miatt

A lengyel kormány koronavírus-járvány kapcsán hozott intézkedései ellenére sem csitulnak az alkotmánybíróság október 22-ei döntése kapcsán Lengyelország-szerte szervezett demonstrációk. A fővárosban és az ország 91 városában péntek óta tartó tüntetések annak kapcsán törtek ki, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az 1993-as „kompromisszumosnak” nevezett abortusztörvény egy passzusát.

A testület határozata értelmében alkotmányellenes az a szabály, amely lehetővé teszi a terhességmegszakítást a magzat visszafordíthatatlan károsodása esetén. Továbbra is

A lengyel alkotmánybíróság döntését azzal indokolja, hogy a gyermeket születését megelőzően is megilleti az emberi méltóság elidegeníthetetlen joga, amelyhez az élethez való jog is hozzátartozik. Éppen ezért a közérdeket az szolgálja, ha a lengyel jog megfelelő módon garantálja e jogok érvényesülését. 

Rátérve a magzat visszafordíthatatlan károsodására, a taláros testület úgy véli, hogy pusztán az a valószínűség, hogy a gyermek születését követően fogyatékossággal, vagy netán gyógyíthatatlan betegséggel kényszerül együtt élni, nem szolgál kellő indokként arra vonatkozóan, hogy a terhességet meg lehessen szakítani.

Ennek kapcsán az alkotmánybíróság leszögezte, hogy az emberi élethez való jog csakis „abszolúte szükséges” esetekben korlátozható, úgy nevezett „ultima ratio”-esetekben (ez a jogban azokat az esetköröket jelenti, amikor a jogkövetkezmény csakis a „legvégső esetben” alkalmazható).

Az alkotmánybíróság döntésére azt követően került sor, hogy a kormánypárt (PiS) és az Egyesült jobboldal parlamenti frakcióinak több tagja fordult a taláros testülethez azzal az indítvánnyal, hogy állapítsa meg a szóban forgó 1993-as abortusztörvénynek az abortuszt engedélyező rendelkezéseit. Megjegyzésképpen: a jogszabály több tényállást is nevesít. Így például a jelen döntéssel is érintett magzat visszafordíthatatlan károsodását, továbbá a nemi erőszak, a vérfertőzés és az anya életének védelmének eseteit.

A határozattal alkotmányellenesnek minősített tényállást hívták fel a legtöbben a Lengyelországban végrehajtott abortuszok esetében (2019-ben a 1110-ből 1074 esetben). Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a lengyel parlament köteles módosítani az abortusztörvényt.

A határozat heves tiltakozást váltott ki a lengyel nőjogi szervezetek részéről, s e mögé a kormánypárt politikai ellenzéke is beállt. Ennek keretében pénteken Varsóban

nőjogi szervezetek tüntettek Jarosław Kaczyński PiS-elnök háza előtt, ami tömegoszlatással és rendőri előállítással végződött.

Látványosabb akcióra szánta el magát egy másik nőjogi szervezet, amelynek szimpatizánsai Margaret Atwood regénye nyomán, szolgálólánynak öltözve gyűltek össze az alkotmánybíróság épülete előtt, utalva arra, hogy az abortusztilalom Atwood negatív utópiájának irányába mutat.

A határozatra Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa Twitteren reagált. „Megszüntetni az abortusz csaknem összes válfaját Lengyelországban ellentétes az emberi jogokkal. Az Alkotmánybíróság mai határozata megnyitja az abortuszturizmus lehetőségét a tehetősebbek számára” – áll csütörtöki tweetjében.

Ha már közösségi média: a Lengyelország-szerte tartó tüntetéshullámot a „#StrajkKobiet” (Nők Sztrájkja) elnevezésű Twitter-csoport koordinálja, a demonstrálók pedig a szentmiséken is megjelentek. Katowicében például hétezerfős, túlnyomó részt nőkből álló

tömeg kiabálta a székesegyház előtt, hogy „ez háború”, továbbá, hogy emberi jogokat, s nem pedig egyházi jogokat követelnek. 

„Dühünk egyszerre irányul a politikusok és az egyházfők felé, akik maguk is segítették a hatalmat abban, hogy „poklot hozzanak” a nőkre.” – állítja Mateusz Sulwinski, a poznani tüntetések szervezőinek egyike.

A gyülekezések a kormány járványügyi intézkedéseinek ellenére történnek, a frissen életbe lépett szabályok értelmében ugyanis Varsóban például legfeljebb csak 10 ember találkozhatna közterületen.

Varsóban, Gdanskban és Poznanban pedig a rendőrség lóháton védte a templomokat a tüntetőktől. A fővárosban például erre azért volt szükség, mert a varsói Szent Kereszt templom előtt összetűzés alakult ki a szélsőjobboldaliak és a nőjogi aktivisták között.

Többéves eredménytelen lobbizást követően a nőjogi és LMBTI-aktivisták radikalizálódásával új szintre lépett a lengyel kultúrharc

– értékelt az AP hírügynökség.

A TVN24 ellenzéki hírcsatorna szerint a PiS célja az indítvánnyal az volt, hogy az Alkotmánybíróságot felhasználva gyomlálja ki a jogrendszerből azokat az abortuszt engedő szabályokat, amelyek egyébként a társadalom széles támogatását élvezik. 

A nőszervezetek és az ellenzék a demonstrációk folytatását szorgalmazzák, annak ellenére is, hogy az Egészségügyi Minisztérium a tömegrendezvények kockázataira hívják fel a figyelmet.

Dobozi Gergely

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.