George Floyd halála kettős üzenettel bír: egyrészt rávilágított az Egyesült Államokban évtizedek alatt felhalmozódott társadalmi feszültségekre. Másfelől viszont arra is, hogy a baloldali utópiák agresszív követői azoknak a társadalmi csoportoknak is súlyos károkat okoznak, amelyek védelmében fellépnek.
George Floyd kivégzése Egyesült Államok-szerte kirobbanó tüntetéshullámhoz vezetett. A rendőri erőszak ellen tiltakozók egységesen követelték a közhatalmi intézmények – így különösen a rendvédelmi szervek – leépítését, ami több helyen meg is valósult.
Adam Minter véleménycikkében arról ír, hogy Minneapolisban például a tüntetéseket követően áldatlan állapotok köszöntöttek be, s a település ma inkább hasonlít egy háború sújtotta területre, mint egy civilizált nagyvárosra.
Minter elemzésekre hivatkozva állítja, hogy ennek oka a vagyon elleni bűnözés és a rablások száma az ötéves átlaghoz képest szemmel láthatóan megnövekedett (előbbi tekintetében 11, utóbbiéban pedig 25 százalékkal), s az emberölések száma is 1998 óta a legmagasabb Minneapolisban (Minter 59 esetről számol be).
Ahogy arra Minter rámutat, George Floyd kivégzése kettős üzenettel bír: egyrészt vitathatatlanul felszínre hozta az egyébként Amerika-szerte jelenlévő társadalmi és faji egyenlőtlenségeket, másrészt azonban rávilágított arra is, hogy a választott progresszív vezetők képtelenek arra, hogy megvédjék állampolgáraikat (Minnesotát a Demokrata Párthoz kötődő vezetők irányítják).
Ezt Minter azzal magyarázza, hogy
Floyd esete kétségtelenül a rendőri brutalitás szélsőséges megnyilvánulásának mondható, ez a körzetben egyáltalán nem példa nélküli – hanem évtizedes probléma.
A minneapolisi rendőrség tevékenységét még az utóbbi időben végrehajtott reformok ellenére is rendszeresen kísérték a fajgyűlölethez köthető botrányok, s habár az írott jog egyre inkább az elesettek védelmét szolgálta, a tények szintjén maradt a rasszizmus és az ahhoz szorosan kötődő rendőri brutalitás.
Minter szerint azonban Minneapolis Floyd esetét követően helytelen válaszokat adott a jogos felvetésekre – a 12 helyhatósági képviselő közül
kilencen álltak ki amellett, hogy leépítsék a minneapolisi rendőrséget, miközben nem rendelkeztek forgatókönyvvel egy potenciálisan rendőrmentes társadalomról sem.
A leépítés pedig annak rendje és módja szerint meg is kezdődött: ahogy arról Minter is beszámol, 2020 első negyedévében a 830 fős rendőrségből 100-an hagyták el az állományt – azon az átlagosnak mondható 42 főn túlmenően, akik egyébként is hiányoznának a kötelékből egyéb okok miatt. A sort pedig Minter beszámolója szerint követik azok, akik egyéb költségvetési megfontolásból távoznak a minneapolisi rendőrség soraiból.
Ennek pedig Minter szerint a legsérülékenyebbek látják a kárát: ahogy arra rámutat,
azok a lakosok, akik eddig a rendőrség beszüntetését követelték, most az állomány felbővítését kérik a város vezetésétől.
Ez az igény Minter szerint leginkább a bevándorlókból álló közösségek és épp a fekete lakosság oldalán merül fel, akik mindamellett, hogy a koronavírus miatt egyre rosszabb kilátásokkal vezetik vállalkozásaikat a környéken, már a növekvő erőszakkal is számolniuk kell.
Egy marokkói emigránst meginterjúvolva Minter arról számol be, hogy az illető bevételei a koronavírus miatt 70 százalékkal estek vissza, s a Floyd-tüntetések kapcsán ez a bevételkiesés csak rosszabbodott.
Az Egyesült Államokban élő bevándorlók – legalábbis a minneapolisi lakosok – tehát kettős nyomás alá kerültek.
Egyrészt számolniuk kell a rendőrség működését övező anomáliákkal, másrészt pedig az általános társadalmi kiszolgáltatottsággal, amelyet az előbbi tényezők csak súlyosbítanak.
Minter szerint kiszolgáltatott csoportok kilátástalannak látszó helyzetére ma két lehetséges megoldás mutatkozik: egyrészt, minden marad a régiben. Ez természetesen a közhatalmi intézmények tekintélyének további leépülését jelenti, amelyre egyedüli orvosságot a szervezett önbíráskodás jelenthet.
A másik lehetőség, hogy a közeli St. Paul mintájára a rendőrség konstruktív reformon megy keresztül, ahol a meglévő struktúrák a közösség irányából jövő kezdeményezésekkel erősödtek meg, így garantálva a közrend és az igazságosság kényes egyensúlyát.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Közel hatmilliárd forintból bővült a rendőrség járműparkja, a cél a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb bűnüldözés.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
A magyar fiú már a célpontjait is kiválasztotta és a fegyvert is beszerezte.
A színész közel egy órát várt a mentőre.
Egy eskü alatt tett vallomásból kiderült: az édesapának lett igaza, aki korábban feljelentette az intézmény dolgozóit.
Egy svéd törvényjavaslat kötelezővé tenné az illegális bevándorlók rendőrségnek való jelentését.
Sikeres kimentést indított a hadsereg egy ezredes érdekében.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
