Mostanában a La Manche-csatornán keresztül a délkelet-angliai városba érkezik a legtöbb bevándorló.
Tüntetők csaptak össze rendőrökkel a délkelet-angliai Doverben egy migránsellenes tiltakozáson szombaton. A mintegy 100 tiltakozó, sokan nemzeti színű maszkban, a Rule, Britannia! című hazafias dalt énekelték, amely jelenleg heves viták középpontjában áll az országban, mert az egykori brit birodalmat élteti, amely annak idején világ jelentős részét gyarmati sorba taszította. A tiltakozók azért Doverben vonultak fel, mert az elmúlt hónapokban a La Manche-csatornán keresztül ide érkezett a legtöbb menedékkérő. Komppal, kamionokon próbálnak bejutni az országba, vagy csónakkal szelik át a tengert. Néhány tiltakozó a kikötő bejáratánál kezdett dulakodni a rendőrökkel, akik arról számoltak be, hogy kilenc embert őrizetbe vettek.
Ezzel párhuzamosan ellentüntetés is volt a városban, és a Freedom from Torture nevű civil szervezet péntek éjjel feliratot vetített a doveri fehér sziklákra, mely ezt hirdette: „győzd le a félelmet. Szívesen látjuk a menekülteket”.
A The Wall Street Journal szerint az ukrán vezetés hivatalosan is engedélyt kért a Biden-adminisztrációtól, hogy bevethessék az amerikai fegyvereket oroszországi területen is.
Az előjelek ellenére sem készült fel a támadásra az ukrán hadsereg.
Nos, gyűlölködés ügyében igen gyenge hivatkozási alap a kormányzati politika – tudniillik nem rémlik, hogy bármiféle szankció érné azt a polgárt, aki nem gyűlöl kellőképp. Francesca Rivafinoli írása.
Meg Trump. Ugyanis mindkét ország attól tart, hogy a világ dolgaiba való belecsendőrködéssel szakító új amerikai kormány nem védi meg őket, muszáj tehát szövetségeseket keresniük.
Visszasírják, hogy milyen volt az országuk a 2006-os világbajnokság idején.
Van, aki szerint inkább egy horrorfilm plakátjára emlékeztet.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
