Új könyvben száll bele a merkeli bevándorláspolitikába Thilo Sarrazin

„Még mindig érvényes: mindenki, aki Afrikából, Nyugat-Ázsiából, Afganisztánból, Szíriából, Pakisztánból, vagy mit tudom én, honnan megérkezik a német határra, és kimondja a »menedékjog« szót, bejöhet. És az esetek több mint kilencven százalékában itt is maradhat, függetlenül attól, hogy a kérelme megalapozott volt-e” – mondja Thilo Sarrazin, a német szociáldemokratáktól nemrégiben kirúgott politikus új könyve kapcsán a Tichys Einblick legújabb számában.

Sarrazin legújabb könyve, Az állam teljesítőképessége határán (Der Staat an seinen Grenzen) a nyár végén jelent meg, és az egykori berlini szenátor más munkáihoz hasonlóan hamar az eladási listák élén találta magát – elsősorban természetesen a benne megfogalmazott, megosztó állításoknak köszönhetően. 

„Engem az érdekel, hogy mi az emberiség tulajdonképpeni tapasztalata a bevándorlással kapcsolatban” – jelenti ki Sarrazin. „Négy megállapítást vizsgálok, méghozzá a következőket: a bevándorlás mindig pozitív hatású; mindig békés; mindig előnyös; és hogy amúgy is elkerülhetetlen – a történelmi bizonyítékok 98 százaléka éppen ezek ellenkezőjét erősíti meg” – fejti ki a közgazdász.

A kutatásai szerint

Vegyük például a rómaiakat és a gallokat – mondja: a rómaiak meghódították a gallokat, ami több millió gall életébe került. Utána persze utakat építettek, összeházasodtak a gall nőkkel, és a római uralom következő négyszáz évét a kultúra virágzása jellemezte – rengeteg gall halálának árán. Sarrazin ugyanis úgy látja: a bevándorlást és a hódításokat nem lehet elválasztani egymástól, amire a legjobb példa szerinte Kis-Ázsia törökök általi elfoglalása volt. „Ma már nincsenek örmények és görögök, sőt, gyakorlatilag keresztények sem [a régióban]. A török törzsek bevándorlása az Oszmán-török Birodalmon és az iszlámon keresztül másfél évezreden át tartott, és azt eredményezte, hogy a tulajdonképpeni Görögország utáni második legfontosabb szállásterületüket elveszítették a görögök.”

Sarrazin szerint a teljes európai kultúrtörténet komolyabb külső hatások nélkül alakult ki: „Azt mondom, hogy Krisztus előtt 2800-tól Krisztus után 1960-ig egészét tekintve Európa nem tapasztalt lényegi bevándorlást. […] 1960 előtt Európában ötezer évig nem volt bevándorlás.”

Az egykori szociáldemokrata politikus úgy látja:

Egyértelmű, hogy ez nem egy lezárt ügy, ezért Sarrazin szerint elsősorban a folyamat irányítására volna szükség európai részről – mint ahogyan azt Orbán Viktor is tette 2015-ben, amikor lezárta a magyar határt. „Szerencse”, hogy ebben nem akadályozta meg őt a német kormány – mondja az egykori szenátor. 

Thilo Sarrazin szerint az ugyanakkor csak a kisebbik probléma, hogy a 2015 óta érkezett bevándorlók háromszor nagyobb eséllyel követnek el bűncselekményeket Németországban, mint más, velük összehasonlítható csoportok. Az igazán nagy gond az, hogy

„Elgondolkodtató, hogy ezek a bevándorlók olyan államokból és földrészekről érkeznek, amik egészen rosszul állnak a képzés, a modern struktúrák megteremtése és egyáltalán, a gazdasági teljesítmény terén” – teszi hozzá Sarrazin, aki szerint a német társadalom erős ugyan, de ha elég határozottan befolyásolják a belső viszonyait, akkor meg fog változni. 

A korábbi szenátor azt mondja: az integráció csak egy dolog, azt úgyis csak addig lehet hatékonyan csinálni, amíg az emberek hagyják. A társadalom számára a legkomolyabb veszélyt szerinte a demográfiai viszonyok átalakulása jelenti.

Ott van például Franciaország, mondja, ahol nincsenek hivatalos adatok az újszölöttek etnikai hovatartozásáról. „Van azonban valami más: Franciaországban kötelező az újszülötteket sarlósejtes vérszegénységi vizsgálatnak alávetni, ha mindkét szülő Nyugat-Ázsiából vagy Afrikából érkezik. Közép-Franciaországban ma már az újszülöttek 80 százalékát tesztelni kell” – magyarázza Sarrazin, aki szerint Franciaország egyes régiói már most a demográfiai összeomlás szélén állnak. 

Az egykori szociáldemokrata politikus szerint

ahol a kormány teljesen rosszul mérte fel a bevándorlás következményeit. Már ha egyáltalán felmérte, merthogy „a kancellári hivatalban ma nincsenek a bevándorláspolitikai döntéshozatalt dokumentáló akták. Nincs olyan irathalmunk, amit meg lehetne vizsgálni.”

Sarrazin abból indul ki, hogy az elmúlt évek bevándorláspolitikai döntései Németországban „hasraütésszerűen” születtek. Ebből szerinte csak az következhet, hogy Angela Merkelnél nem a németek állnak a középpontban. „Az ő világnézete univerzális, és valószínűleg úgy gondolja, hogy egyébként is jó dolog, hogy Németországot és Európát a következő évtizedekben és évszázadokban teljesen átalakítják a tudom is én, honnan érkező bevándorlók. Mindenfajta személyeskedés nélkül, nekem úgy tűnik, ez az ő beállítottsága” – jelenti ki Thilo Sarrazin. 

A nyitóképen: Thilo Sarrazin. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan