Figyelmeztet a virológus: van veszélyesebb a Covidnál!
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
A világ lakosságának többsége szerint az idei év végéig nem készül el a koronavírus elleni oltóanyag. Az emberek oltási hajlandóságában ugyanakkor jelentős eltérés mutatkozik, az európai országok élen járnak az oltásszkepticizmus terén.
A World Economic Forum (WEF) az Ipsos Piackutató céggel közösen készített tanulmányában a koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatos társadalmi várakozásokat összesítette. A reprezentatív felmérésben 20 ezren vettek részt a világ 27 országából, a kutatók elsősorban az emberek oltási hajlandóságát, valamint az oltóanyag kifejlesztésének vélt idejére voltak kíváncsiak.
A kutatásból kiderül, hogy a kínaiak e tekintetben a legoptimistábbak, 87 százalékuk vélte úgy, hogy még idén a piacra kerülhet a vakcina. A legpesszimistább ország Lengyelország lett, mivel a lengyelek csupán 22 százaléka derűlátó. Hasonló, túlnyomóan pesszimista hangulat uralkodik még Japánban, Belgiumban, Németországban és Kanadában is.
A kutatásból továbbá kiderül, hogy az oltóanyag megjelenését követően a kínaiak 97 százaléka, az ausztrálok 88 százaléka, míg a britek 85 százaléka élne a védőoltás lehetőségével. Azonban aggasztó tendenciának mondható, hogy
A németek harmada utasítaná vissza a vakcinát, legoltásellenesebb közhangulat azonban Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban uralkodik. A franciák 41, a magyarok 44, a lengyelek 45 és az oroszok 47 százaléka nem élne a védelmet nyújtó oltás lehetőségével, így ezen nemezetek szkepticizmusa jelentősen árnyalja a globális szinten mért eredményeket.
A WEF-felmérés kitért az oltóanyag elutasítás okaira is. A szkeptikusok 56 százaléka az oltás mellékhatásaitól fél, 29 százalékuk a vakcina hatásosságában kételkedik, 19 százalékuk egyszerűen nem érzi veszélyeztetettnek magát, míg 17 százalékuk elvi alapon, általános oltásellenesség miatt tagadná meg a vakcina beadását.
hiszen egy oltóanyag csak akkor hatékony, ha azt rendeltetésszerűén alkalmazzák.
A kölni Institut der Deutschen Wirtschaft tudományos vezetője, Hubertus Bardt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem szabad a WEF által mért adatokat készpénznek venni, hiszen vélhetően áprilisban, a járvány első szakaszában sokkal többen beoltatták volna magukat. Ebből is látszik, hogy az emberek hangulata és a betegséghez való hozzáállása folyamatosan változik, így a második hullám akár egy újabb, pozitív fordulatot hozhat a vakcina társadalmi megítélésében.
Gergi-Horgos Mátyás