Felújítás után felszentelték az erdélyi Ákos bazilikáját

2020. szeptember 13. 17:20

A templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját.

2020. szeptember 13. 17:20
null

A Szatmár megyei Ákoson (Acas) felújítás után felszentelték Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori román stílusú bazilikáját vasárnap. A templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják. A templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás 2,3 millió lejes (165 millió forint) összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte egy 15 millió forintos támogatással.

Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot. Úgy vélte száz éve minden magyar határon túlivá vált. A határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határon túliság pedig identitásképező tényező lett. Az államtitkár szerint a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van. Arra kérte a jelenlevőket, hogy tegyenek a magyar politikai rendszer megerősödéséért, vegyenek részt a szeptember 27-i választásokon, és támogassák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit.

Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot. „Egy dolog nem változott benne: 800 éve magyarul dicsérik a falai között az Istent”. Azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben is legyen olyan közösség, amelyik keresztyén magyar értékeket képvisel templomon belül és kívül. A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke prédikált. Kijelentette: azért épült és maradt meg a templom, és azért újult most meg, mert a nép Isten trónjára tekintett. Dobai Zoltán lelkész kijelentette: a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.

A csaknem kétezer lakosú Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.

(MTI)

(Fotó: YouTube)

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
scion
2020. szeptember 14. 07:33
na ja, ennyi erővel Szatmár Mo-n maradt részei is Erdély.. röhej.
zöld zsömle
2020. szeptember 13. 19:26
Egy képgalériára is szükség van egy ilyen cikkben.
Hannibal
2020. szeptember 13. 17:28
Aki a Szatmár megyei Ákost Erdélybe teszi, az azonnal húzzon el a hírközlés minden teréről. Erdély földrajzi és történelmi egység, amely Királyhágónál, Csucsánál kezdődik. Maximum Partium...
Hannibal
2020. szeptember 13. 17:28
Aki a Szatmár megyei Ákost Erdélybe teszi, az azonnal húzzon el a hírközlés minden teréről. Erdély földrajzi és történelmi egység, amely Királyhágónál, Csucsánál kezdődik. Maximum Partium...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!