A radikális iszlám és a woke mozgalom egyaránt kirekesztő ideológia, amely nem tűri a csoporton kívül állók különbözőségét. Mindkettőre jellemző, hogy a fennálló rend megdöntésére törekszik, és ennek érdekében minden eszközt legitimál. Célkitűzéseik anyagi jellegűek, hanem szilárd ideológiai alapon állnak – mutat rá cikkében Ayaan Hirsi Ali szomáli származású holland-amerikai író, politikus, nőjogi aktivista.
Az elmúlt években a woke mozgalom miatt a baloldal radikalizálódása figyelhető meg. Ez azért aggasztó, mert
a woke ideológiája sokkal inkább hajaz egy elnyomó, kirekesztő vallási kultuszra, mint a nyugati, szekuláris politikai gondolkodásra.
Ayaan Hirsi Ali ezzel összefüggésben von párhuzamot a woke mozgalom, valamint a radikális iszlám között, és megállapítja, hogy számos hasonlóság van a kettő között.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások magyarázatát keresve sokan az arab világ rossz társadalmi, gazdasági körülményeit, vagy az amerikai külpolitikát azonosították a merénylet okaként, azonban Hirsi Ali szerint ez téves magyarázat. A támadás mögött egy sokkal immateriálisabb, szilárd meggyőződés húzódott, miszerint a dzsihád jegyében meg kell büntetni a korrupt arab kormányokat és nyugati szövetségeseiket, végezetül pedig meg kell dönteni a fennálló rendet.
A döntéshozók nem akarták belátni, hogy ez a meggyőződés megingathatatlan, és materiális magyarázatok által meghozott döntések mentén próbáltak megoldani a problémát. Majd húsz évvel később hasonló jelenségnek lehetünk szemtanúi, amikor az afroamerikai csoportok rossz társadalmi, gazdasági helyzetét próbálják feltüntetni az amerikai zavargások okaként, miközben a háttérben egyik esetben sem a valóban alulprivilegizált csoportok állnak.
A szerző szerint valóban létező problémáról van szó, azonban nem ez vezérli a zavargásokat, ahogy nem a rossz társadalmi, gazdasági helyzetük vezérli a radikális iszlamista merénylőket sem. Mindazonáltal nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé, hiszen az iszlám és a woke mozgalom eredete, és valamelyest logikája is eltérő. Egyrészt a terrorista csoportok az iszlám egy radikális szárnyaként jönnek létre, míg a woke a marximusból ered. Másrészt az iszlám csak hívőkre és hitetlenekre bontja a társadalmat, míg a woke számos identitásban gondolkozik.
A kettő között ugyanakkor számos hasonlóság is megfigyelhető: az ideológiai kizárólagosság, a vitára való hajlandóság hiánya és az indoktrináció, vagy az ellentétes véleményen lévők kirekesztése.
A két irányzat hívei megragadnak minden lehetőséget, hogy sértettnek állítsák be magukat és különböző ürügyeket használva – az iszlám esetében iszlamofóbia, a woke esetében a rasszizmus – elnémítsák a csoporton kívülállókat, hiszen mindkettő kirekesztő ideológia, amely nem tűri mások véleményét. Szimbólumaik, szlogenjeik és gyakorlataik is hasonlóak – elég, ha csak az ikonoklasztázia és a szobordöntögetés közötti párhuzamra gondolunk.
Ennél is lényegesebb és aggasztóbb hasonlóság viszont, hogy
mindkét ideológia a fennálló rendszer megdöntésére törekszik, amelyet utópiákkal váltanának fel.
Az Iszlám Állam rakkai és a seattle-i autonóm zóna tapasztalataiból azonban az látszik, hogy ezek az utópiák a gyakorlatban rendszerint anarchiaként testesülnek meg. Mindkét ideológia kollektivista, vagyis a csoport identitását előbbre helyezi az egyénnél, céljai elérése érdekében pedig tolerálja, olykor dicsőíti az erőszak alkalmazását.
Hirsi Ali figyelmeztet, hogy a lázadók motivációja nem pusztán gazdasági, hanem elsősorban ideológiai, éppen ezért szerinte nem is lehet gazdasági intézkedésekkel kezelni a helyzetet, hanem erővel kell fellépni velük szemben.
Ayaan Hirsi Ali: What Islamists and ‘Wokeists’ Have in Common. Wall Street Journal. 2020. szeptember 10.
A cikket Joób Kristóf szemlézte
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az Egyesült Államokban zajlik egy woke utáni ellenreakció: egyesek azt kezdték hirdetni, hogy minden, amit a főáram mond, legyen az jobb- vagy baloldali, majdnem biztosan hazugság. Hajdú Tímea írása.
Zohran Mamdani, egy korábbi palesztin-párti diákaktivista és bukott rapper, a gazdagok megadóztatását ígéri a kapitalizmus fővárosában.
Hatalmas a felháborodás az amerikai keresztények körében, de a kritikusok el vannak ragadtatva.
„Mindenki mást viszont szívesen látunk, aki belefáradt a liberális álhírekbe és a kettős mércébe” – jegyezte meg Kocsis Máté.
Érdemes összevetni a hazai helyzetet a progresszió csodaországával, Hollandiával, ahol lassan már az is bűn, ha szót mernek emelni az iszlamista terrorizmus ellen.
Ayaan Hirsi Ali világhírű iszlám kritikus aktivista és író arról beszélt Esztergomban, hogy Magyarországnak ragaszkodnia kell a gyökereihez, és a keresztény értékrendhez. Beszámoló.
A döntésben jogi okokból a „megszállás” helyett az „uralom átvétele” kifejezést használták, hogy elkerüljék a civil lakosságért való nemzetközi jogi felelősséget.
Már közel ezren írták alá a labdarúgó elleni petíciót.
