Cikkajánló: Elmélyíti a tagállamok közötti ellentéteket az EU központosítása

2020. szeptember 25. 13:20

Az elmúlt évtizedeket a centralizáció jellemezte az Európai Unióban, ami hozzájárult a kontinens országai közötti megosztottság erősödéséhez, és számos területen ellehetetlenítette a versenyt. Ehelyett decentralizációra volna szükség, valamint arra, hogy az EU egy szabadkereskedelmi övezetként működjön tovább, hiszen ez szolgálná Európa népeinek és gazdaságának érdekét – fejti ki írásában Antonis Giannakopoulos, a Mises Institute közgazdász kutatója.

2020. szeptember 25. 13:20
null
Joób Kristóf

Giannakopoulos cikke nem értékeli sikerként a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére elfogadott uniós helyreállítási alapot, és úgy ítéli meg, hogy rossz irányba halad az Európai Unió, ha ezt a mintát követi.

Az uniós helyreállítási alap amellett, hogy késlelteti a szükséges gazdasági szerkezetátalakítást, erőforrásokat és tőkét pazarol el, valamint erősíti a politikai centralizációt. 

Az uniós intézményekben már így is többségben vannak a centralizáció hívei és egyre kevesebben védik a decentralizáció alapelveit – amit a szerző a szociáldemokrata vízió érvényesülésének tulajdonít. Ennek megértéséhez érdemes látni, hogy közgazdasági szempontból, a kezdetektől fogva két egymással ellentétes szemlélet volt meghatározó az európai integráció fejlődését illetően: a liberális és a szociáldemokrata. 

A klasszikus liberális szemlélet szerint egy európai szabadkereskedelmi övezetre van szükség, erős szabadpiaccal. A gazdasági integrációnak garantálnia kell a személyek, az áru, a munkaerő és a tőke szabad áramlását, de ennél nem többet. A liberálisok emellett hangsúlyozzák a decentralizáció fontosságát, mivel ahogy az európai történeti példák is mutatják, ez nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Sőt, a szerző szerint a decentralizáció hozzájárult a különböző királyságok közötti versenyhez, ami megteremtette az alapját a kereskedőosztály, a bankok és a városi középosztály felemelkedésének. Mindezek nélkül az ipari forradalom sem lett volna lehetséges.

A modern Európában is kulcsfontosságú lenne a verseny például a valuta és az adók terén, hogy fejlődésre ösztönözze az államokat, de jelenleg nem ez a meghatározó vélekedés Brüsszelben. 

A szerző által szociáldemokratának nevezett szemlélet hívei ugyanakkor politika- jogi úton egy európai birodalmat hoznának létre, amelyet a protekcionizmus és az intervencionizmus jellemezne. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul az uniós intézményekre, amelyek eddig hatékonyan látták el a feladatukat, hiszen az európai gazdaságok összefonódásával sikeresen mozdították el az integrációt egy páneurópai jóléti rendszer felé. 

A szegényebb, déli országok viszont nehezen birkóznak meg az erősödő „szabályozó állammal”, és noha a jövedelemtranszferek és egyéb támogatások segítenek adaptálni az uniós szabályozásokat, kiszolgáltatottabbá is teszik ezeket az országokat. A jövedelemtranszferek mellett a közös valuta bevezetése is arra késztette a déli országok kormányait, hogy növeljék az állami kiadásokat, és ezzel az államadósságot, miközben uniós szintről kevés segítség érkezett a magánszektor megerősítése érdekében. 

A monetáris és fiskális centralizáció tehát azt eredményezte, hogy a szegényebb, déli országok fenntarthatatlan gazdaság- és költségvetési politikát folytattak.

Ez világossá vált a 2008/2009-es gazdasági világválság kapcsán is, amelynek kezelése a gazdasági mellett politikai áldozattal is járt a nemzetállamok számára, hiszen arra kényszerültek, hogy saját mozgásterük korlátozásával nagyobb hatalmat adjanak Brüsszelnek, amely egyfajta felhatalmazás nélküli kormányként viselkedett. 

A szerző szerint

a megoldás az lenne, ha az EU visszatérne azokhoz az alapelvekhez, amelyek egykor sikeressé tették: decentralizáció, szabadkereskedelem és megbízhatóan működő piacok.

Ennek érdekében el kell törölni a közös valutát, hogy létrejöhessen egy kompetitív valutarendszer, és a decentralizáció útján megindulva csökkenteni lehessen a megosztottságot a kontinens országai között.

Antonis Giannakopoulos: The EU's Drive toward Political Centralization Will Doom Its Economy. Mises Institute. 2020. szeptember 8.

A cikket Joób Kristóf szemlézte.
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.

 

 

 

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Teknős
2020. október 10. 07:16
Beleszerettél ebbe a cikkbe? Semmi érdekes nincs a mai helyzetben. Mindig van egy nagyobb hatalom, ami el akar tiporni minket. Most éppen a németek, de teljesen mindegy, hogy éppen ki. A lényeges különbség, hogy nem engedjük az oszd meg és uralkodj elvét. Ez ritka a nemzet életében és esély arra, hogy felemelkedjünk. Ezért nevezzük hazaárulóknak a balliberálisokat, mert nem a mi érdekeinket nyomják. Ez sokkal inkább lefesti a mai helyzetet, mint a szerelmetes írás, amivel elárasztod a Mandit.
annamanna
2020. október 02. 17:16
"Az EU nagyon hamar színt kell, hogy valljon: az események abba az irányba kényszerítik Brüsszelt, hogy nyíltan eldöntse: az Unió nem több és nem is akar többé válni, mint valamiféle "közös piac". Ahol ad-hoc alapon termelési, gazdasági szövetségek, alkuk jönnek létre, vagy az Unió egyértelműen politikai egységgé fog válni és ennek érdekében kidobja tagjai közül azokat, akik csak pénzügyi-gazdasági profitszerzés okán akarnak politikai címszó alatt az EU tagjai lenni. Olaszország a két európai" "laboratórium" tagállamának egyike. Ezt hogy érti? Úgy, hogy Itália problémáinak negligálása az EU részéről óhatatlanul elvezet egy olyan ponthoz, amikor Olaszországon belül forradalmi váltás következik be. Olaszországban reálisan bekövetkezhet az, amire nem volt példa legalább száz éve, hogy egy nagy európai ország teljes fizetésképtelenné válhat. Ebből politikai forradalom lehet, ismerve az olaszok tradicionális vonzalmát a radikális megoldások felé. Olaszországban nagyobb a valószínűsége a radikális baloldali, kommunistaszerű kimenetelre - tehát a populizmus balszélsősége kerülhet uralomra. Sok minden emlékeztet egyébként is - nemcsak Itália kapcsán, de az európai politikában - 1918-ra. Szélsőbal és szélsőjobb egymást váltva nyomult előre. Melyik a másik "laboratórium" az Unión belül? Magyarország. A magyar döntéshozói elit elutasítja a politikai egységesülést, csak közös piacszerűségként képzeli el az EU jövőjét. Az semmiféle módon nem avatkozhat bele egy tagország belső életébe. Ez a magyar Európa-politika lényege. Igenis létezik "magyar út", magyar modell, amely ugyancsak vonzó több - egyelőre nyíltan nem állást foglaló - tagállam számára. A magyar megoldás jobboldali államkapitalista, totálisan nemzetcentrikus. Jobbról antiglobalista és radikális jobboldalról kezdik ki az EU alapjait. Velük szemben az olaszok - várhatóan - inkább balról lesznek ugyancsak antiglobalisták és "antiEUsok". Furcsa módon, vagy éppenséggel logikusan, mindkettő mögött - így vagy úgy - de felsorakoznak az oroszok és a kínaiak. A piac, a nemzetközi tőke - a történelemből és a latin-amerikai példákból tudhatóan - jobban értékeli a jobboldali populizmust, mint a baloldalit. Olaszországot - ha valóban balra nyit - inkább fogja büntetni, mint Magyarországot. Ez utóbbit annál is kevésbé, mert fegyelmezetten ügyel belső és külső gazdasági-pénzügyi egyensúlyi helyzetére, annak stabilitására. A magyar kormány nem önt ingyen pénzt a kisvállalkozók, kisemberek millióinak zsebébe. Nem adósodik el külföld felé. Ha adósságot halmoz fel, azt befelé teszi. Önbecsapás. Magyarország objektíve az egyik leginkább a külföldtől, a többi európai országtól, leginkább az EU-tól függő ország. GDP-jének 3 százaléka EU transzferekből származik, komoly része a GDP-nek a külföldön dolgozó magyarok keresetének hazaküldése. De - Olaszországgal és egy csomó más kisebb országgal ellentétben - elviselhető a költségvetési hiány, az államadósság is kezelhető. Az MNB és nem a kormány irányítja a belső válságkezelést. Szemfényvesztés az egész. A magyar gazdaság totálisan ki van szolgáltatva a külvilágnak, ha nincs EU pénz, összecsuklik a ráépített szisztéma. Az biztos, hogy - pláne ebben a kísérleti szakaszban, amikor a világ szeme Magyarországra irányul - a látszatát is elkerülik, hogy a nemzetközi tőkepiacokról finanszírozzák magukat. De a lényegen ez nem változtat. A külföldi finanszírozást Magyarország nem tudja megkerülni. A mostani magyar pénzügyi és politikai lépések azért keltenek nemzetközi figyelmet, mert mindenki kíváncsi, miként próbálják kikerülni a magyar vezetők a rájuk leselkedő büntető-rezsimet. Ha ez sikerül, akkor a magyar példát egy sor más EU-s ország is követni fogja. A magyar kísérlet lényege: provokálni politikai lépésekkel az EU-t, felmérni létezik-e egyáltalán közös türelmi határa az uniós tagállamok többségének, képes-e valóban pénzügyi büntető intézkedésekkel sújtani egy tagállamot, amely direkt dacol az EU politikai alapjaival. Ha nem jön büntetés, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az EU lemondott politikai-érték alapjairól és a magyar modell lesz az irányadó a jövőben. Mit gondol az euró jövőjéről? Az is egy közös politikai termék. Ha az EU - esetleg tényleg - megszűnik politikai "termékként" funkcionálni, akkor az magával rántja a mélységbe az eurót is? Nemde? Az euróövezet - már csak Olaszország beláthatatlanul súlyos helyzete miatt is - rendkívüli veszélyben van. Az eurót jelen formájában tragédia érheti. Ez reális." https://alapblog.hu/allam-kapitalizmus/
istvanpeter
2020. október 01. 23:02
Persze, mindez teljesen egyértelmű és világos. A problémák alapja azonban az, hogy az EU a háttérhatalom és annak ügyvezetője, Soros György szoros befolyása alatt áll és az új világbirodalom és a világuralom kiépítését támogatja. Vagy is, az EU lenne a világbirodalom európai régiója és a szuverén demokratikus nemzetállamok felszámolásra kerülnének. Így aztán a liberális önkény elnyomása egyre mélyül, amit a szabadság és a jogállamiság meséjével lepleznek.
makapaka2
2020. október 01. 19:12
LASSAN EGY ÓCSKA, IRÁNYÍTOTT GITTEGYLETTÉ VÁLIK.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!