Tizennyolc főpolgármester-jelölt indulását hagyta jóvá a bukaresti választási bizottság.
Tizennyolc főpolgármester-jelölt indulását hagyta jóvá a bukaresti választási bizottság, köztük Traian Basescu volt államfőét és Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnökét – írta szerdai számában a liberális Adevarul című lap. A testület döntése értelmében 22 párt, politikai szövetség és független jelölt pályázhat a főváros önkormányzati tanácsának 49 képviselői helyére. A szeptember 27-i egyfordulós választáson Románia mind a 3200 településén a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármesterjelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksoknak legalább a felét.
Bukarestben a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) által is támogatott Nicusor Dan független jelölt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke és a tisztséget jelenleg is betöltő Gabriela Firea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) legnépszerűbb politikusa a két legesélyesebb jelölt. Mivel azonban nem lesz második forduló, küzdelmüket döntő módon befolyásolhatja az, hogy a főpolgármesteri tisztségre esélytelen versenytársaik hány szavazatot visznek el.
Basescu indulása a magát a „jobboldal közös jelöltjének” tartó Dan esélyeit rontja. A volt államfő nem is titkolja, hogy az USR-t akarja „megleckéztetni”, amiért az általa alapított, az ötszázalékos választási küszöb átlépéséért küzdő Népi Mozgalom Pártot (PMP) kihagyták a Dan körül kialakított jobboldali (PNL-USR) választási összefogásból. Tariceanu feltehetően inkább attól a PSD-től vehet el szavazatokat, amellyel az általa alapított balliberális ALDE három éven keresztül közösen kormányzott. Ő azonban nem másokat akar megleckéztetni, indulása inkább azt jelzi, hogy ő maga megtanulta azt a leckét, amelyet a tavalyi európai parlamenti választáson kapott, vagyis azt, hogy pártjának csak akkor lehet esélye a választási küszöb átlépésére, ha a választási csatában pártelnökként ő maga áll a hadba küldött csapatai élére.
Basescuval ellentétben az akkor még szenátusi elnök Tariceanu tavaly nem jelöltette magát európai parlamenti (EP-) képviselőnek: a politikai elemzők ennek tulajdonítják, hogy a PMP bejutott az EP-be, az ALDE viszont nem. A valóban esélyes jelöltek, és a román politika közismert, de második vonalba szorult szereplői mellett tíz parlamenten kívüli párt politikusként nem jegyzett képviselője és több, ismertségét ez úton növelni próbáló független jelölt – köztük két színész, egy tornatanár, egy légiirányító és egy hegyi idegenvezető – is megpályázta a bukaresti főpolgármesteri tisztséget.
(MTI)
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
