Tízezrek tüntettek Minszkben

Tízezrek vonultak a minszki Függetlenség terére vasárnap Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelve. Mivel a biztonsági erők több metróállomást is lezártak, ezért az embertömegek gyalogosan keltek útra a békés tüntetésre. A rendőrség hangosbemondókkal figyelmeztette az embereket, hogy ne vegyenek részt a hatóságilag nem engedélyezett megmozduláson. A tüntetést követően egy szabadság menetet is akarnak tartani egy új Fehéroroszországért. Múlt vasárnap százezrek vonultak fel a hatodik mandátumát vitatott körülmények között elnyert Lukasenka ellen. „A tömegrendezvények megtartása illegális, a résztvevőket felelősségre vonják” – közölte a belügyminisztérium. Ivan Kubrakov, a minszki rendőrség vezérőrnagya videóüzenetben provokációra figyelmeztetett és felszólított mindenkit, hogy maradjon távol a Függetlenség terétől.

Lukasenka, aki ismételten az állítja, hogy külföldről próbálnak forradalmat szítani Fehéroroszországban, azzal fenyegetőzött, hogy kemény kézzel fellép a nyugalom helyreállítása érdekében. A védelmi minisztérium vasárnap közleményben tudatta, hogy mostantól a hadsereg látja el az emlékművek védelmét. A tárca leszögezte, hogy az emlékművek térségében történő esetleges rendbontások és zavargások esetén a tüntetők már nem a városi rendőrséggel, hanem a hadsereggel kerülnek szembe. Az elnök élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását és szankciókat helyezett kilátásba. „Felekezeteink álláspontja meglep” – mondta Lukasenka szombaton. Az elnöki hivatal honlapján megjelent beszédében hangsúlyozta, hogy a papoknak nem szabadna az ellenzékiek nevében felszólalniuk. Hozzátette, hogy az állam mindezt nem fogja félvállról venni, az érintetteknek pedig szégyellni kell magukat. Lukasenka szerint a politikának semmi keresnivalója a templomokban. Különösen a katolikus egyház állt ki a választási csalás és a rendőrségi brutalitás ellen tiltakozók mellett. Mindemellett minden felekezet erőszakmentességet és országos párbeszédet sürgetett. A 9,5 millió fehérorosz többsége ortodox vallású, csak mintegy 15 százalékuk katolikus.

Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült fehérorosz ellenzéki elnökjelölt vasárnap köszönetet mondott a balti ország támogatásáért. „Litvániában teljességgel biztonságban érzem magam” – hangoztatta a BNS helyi hírügynökségnek adott interjújában. „A litvánok jóindulatát és segítőkészségét látom a fehérorosz nép számára” – mondta. „Itt vagyok és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy hasznára legyek az embereknek és segítsek egy új, tisztességes és átlátható választás megtartásáért folytatott harcukban” – tette hozzá. Cihanouszkaja hangsúlyozta: nem várható, hogy egyhamar véget érjenek a tömegtüntetések. „Az emberek felocsúdtak és nincsenek többé abban a helyzetben, hogy együtt éljenek egy kormányzattal, amelyet nem fogadnak el” – mondta. Hozzáfűzte, hogy az emberek nem tudják megbocsátani a minszki vezetésnek az erőszakot az ország lakói ellen. Cihanouszkaja a vasárnap közzétett interjúban egyben kijelentette, hogy a fehérorosz nép jogaiért folytatott harc szimbólumává vált és „nemzeti vezetőként” jellemezné magát.

A három balti államban, Észtországban, Litvániában és Lettországban emberek alkottak élőláncot szolidaritásból a Szabadság Útja nevű fehérorosz tüntetés résztvevőivel. A gesztus a Balti Út évfordulóját jelölte. 1989. augusztus 23-án ugyanis mintegy kétmillió ember alkotott élőláncot a három balti országban. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke üdvözölte a rendezvényt. „Támogatom őket és mindig is kiállok a szabad választásokért és a nép akaratának érvényesüléséért” – hangsúlyozta Jourová. Egils Levits lett elnök is a Szabadságot Fehéroroszországnak szolidaritási lánc résztvevői között volt Rigában hivatalos Twitter-oldala szerint. Linas Linkevicius litván külügyminiszter szerint hazájában az élőlánc Vilniustól a 40 kilométerre lévő határig terjed.

Az ellenzék szerint Lukasenka csalt a választáson, és így sikerült a hivatalos adatok szerint a voksok több mint 80 százalékát megszereznie. Cihanouszkaja magát látja a vitatott elnökválasztás igazi győzteseként, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatok 10,12 százalékát kapta. A szavazás után tömegtüntetések kezdődtek országszerte. Az első napokban több ezer demonstrálót vettek őrizetbe, halálos áldozatok is voltak. Tüntetőkön kívül a rendvédelmi szervek többtucatnyi tagja is megsérült.

Fotó: MTI/ EPA/ Jauhen Jercsak

(MTI)