Mentenék magukat Scholzék a magdeburgi terrortámadás után, de van egy kis gond
Olaf Scholz embereinek a Bundestag előtt kell felelniük, az ellenzék csak úgy zúdítja rájuk a kérdéseket.
A szankciós lista rendőri vezetőkkel és a választási bizottság vezetőivel fog bővülni.
Létrejött a konszenzus az uniós külügyminiszterek tanácskozásán azzal kapcsolatban, hogy újabb fehérorosz személyeket raknak az Európai Unió szankciós listájára – tudatta a hírt a magyar külügyminiszter facebook-oldalán. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a szankciók olyan személyeket érintenek, „akik rendőri vezetőként részt vettek a tüntetőkkel szembeni fellépésben”, továbbá a belarusz választási bizottság vezetőit, akik pedig a választások lebonyolításában, és az eredmények megállapításában játszottak főszerepet.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott arra is, hogy az ügyben azonnal lépni kell és nem lehet még egy hónapot várni a szankciós lista összeállításával. „Fontos, hogy egy meglehetősen nagy lélekszámú lengyel közösség él Belaruszban, így Lengyelország érintettségére való tekintettel a visegrádi négyek külügyminiszterei azt kezdeményezték az ülésen, hogy ne várjunk még egy hónapot a szankciós lista összeállításával” – fogalmazott Szijjártó Péter hozzátéve, hogy „a várakozás, a bizonytalan állapot senkinek sem jó egy ilyen helyzetben. Nem jó Belarusznak, és nem jó nekünk sem, hiszen egy elhúzódó procedúra esetén az Európai Unió komolysága erőteljesen megkérdőjeleződhet”.
Frissítés:
Szijjártó Péter az EU-s tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a tagországok egyetértenek a szankciós lista bővítésében. Az EU ezúttal a fehéroroszországi választási bizottság vezetőit és az elnökválasztás után kezdődött tüntetésekkel szembeni fellépésben főszerepet vivő rendőri vezetőket sújtja majd büntetőintézkedésekkel.
A visegrádi négyek külügyminiszterei külön egyeztetést is tartottak, és elhatározták, felkérik Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy ne várjon a külügyminiszteri tanács egy hónap múlva soron következő formális, hivatalos üléséig, hanem írásos döntéshozatali eljárás révén minél hamarabb gondoskodjon a lista bővítéséről – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője, aláhúzva, hogy a bizonytalanság senkinek sem jó, és „erőteljesen megkérdőjelezheti az EU komolyságát”.
Az EU-tagországok külügyminiszterei ugyancsak egyetértenek abban a hármas megközelítésben, miszerint a fehéroroszországi változásoknak alkotmányos keretek között kell maradniuk, továbbá mindig tiszteletben kell tartani Fehéroroszország szuverenitását és a lakosság akaratát, harmadik fő elvként pedig érvényesíteni kell geopolitikai szempontokat is, „tekintettel arra, hogy Oroszország a szomszéd” – nyilatkozta Szijjártó Péter. Hozzátette: lehetségesnek tűnik a konszenzus felépítése Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítő szerepe körül, hiszen Fehéroroszország is tagja a szervezetnek, és Oroszország is részt vesz a munkájában.