Daniel Gyamerah szerint a német közvélemény méltatlanul mellőzi a feketék ügyét, s jelenleg vajmi kevés esély mutatkozik a kitörésre.
Rendszerszintű rasszizmusról számol be Frankfurter Rundschau-nak adott interjújában Daniel Gyamerah, a Citizens for Europe nevű német think tank vezetője. Állítása szerint ugyanis nem elég az, hogy Németországban mindössze két fekete bőrű politikus vesz részt nyilvános vitákban (s a vezetés 100 %-a fehérbőrű), de nincs olyan párt sem, amely erre a jelenségre, s a feketék elszigetelődésére hívná fel a figyelmet.
Holott – figyelmeztet Gyamerah – Németország népességének igen nagy része nem fehérbőrű. Sőt, miközben a közvélemény a színesbőrű lakossággal inkább a migráció kontextusában foglalkozik, kevesen vesznek tudomást arról, hogy német földön már több mint 400 éve élnek feketék. Problémás hát, hogy nincs helyük a színes bőrűeknek annál az asztaloknál, ahol a döntések születnek – állítja Gyamerah.
A think tank vezetője a feketék mellőzését a kisebbségekkel szembeni narrativisztikus megközelítésre vezeti vissza. Állítása szerint ugyanis a problémát a fehérek részéről kiinduló keretezés idézi elő. Vagyis, hogy a fehér német társadalom – s vele együtt a politikai elit – a rasszizmus felszámolását a társadalmi integráció oldaláról közelítik (kapásból idegennek tekintve a színes bőrűeket), s fel sem merül, hogy a színes bőrű németek természetszerűen ugyanazon társadalom részei lennének, egyenlő jogokkal.
A feketék ügye Gyamerah szerint mellőzött napirendi pont a mindennapi német politikában. Ezt az állítását azzal támasztja alá, hogy amikor február 19-én Hanauban a szélsőjobboldalhoz köthető támadások történtek, habár a német kancellár létrehozott egy antirasszizmus-munkacsoportot, az első ülést előkészítő dokumentumokban a feketék elleni rasszizmus még csak említés szintjén sem szerepelt.
Gyamerah a strukturális rasszizmus létét Németországban a felsőoktatás érdektelenségében is igazolódni látja. Így például sérelmezi azt, hogy habár az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Nagy-Britanniában hagyományai vannak a „fekete tanulmányoknak”, Németországban egyetlen olyan tanszék sem működik, amely kutatná a témát.
A think tank vezetője pontosan ezért indította útjára „Afrozensus” nevű kezdeményezését. A projekt keretében az érdeklődők egy anonim online kérdőívet tölthetnek ki, amelyből kiderülhet, hogy a fekete bőrű emberek milyen körülmények között élnek Németországban, s hogy mik a tapasztalataik a rendszerszintű rasszizmussal kapcsolatban. A kutatásban való részvétel 2020. június közepe óta lehetséges, és a szervezők várhatóan jövő év elején értékelik ki az adatokat.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
A képviselő szerint a közel-keleti háborútól függetlenül Magyarországra jöhetne olaj a Barátság kőolajvezetéken.
A kormányfő az osztrák üzemanyagárakhoz hasonlította a hazai árakat.
