Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Daniel Gyamerah szerint a német közvélemény méltatlanul mellőzi a feketék ügyét, s jelenleg vajmi kevés esély mutatkozik a kitörésre.
Rendszerszintű rasszizmusról számol be Frankfurter Rundschau-nak adott interjújában Daniel Gyamerah, a Citizens for Europe nevű német think tank vezetője. Állítása szerint ugyanis nem elég az, hogy Németországban mindössze két fekete bőrű politikus vesz részt nyilvános vitákban (s a vezetés 100 %-a fehérbőrű), de nincs olyan párt sem, amely erre a jelenségre, s a feketék elszigetelődésére hívná fel a figyelmet.
Holott – figyelmeztet Gyamerah – Németország népességének igen nagy része nem fehérbőrű. Sőt, miközben a közvélemény a színesbőrű lakossággal inkább a migráció kontextusában foglalkozik, kevesen vesznek tudomást arról, hogy német földön már több mint 400 éve élnek feketék. Problémás hát, hogy nincs helyük a színes bőrűeknek annál az asztaloknál, ahol a döntések születnek – állítja Gyamerah.
A think tank vezetője a feketék mellőzését a kisebbségekkel szembeni narrativisztikus megközelítésre vezeti vissza. Állítása szerint ugyanis a problémát a fehérek részéről kiinduló keretezés idézi elő. Vagyis, hogy a fehér német társadalom – s vele együtt a politikai elit – a rasszizmus felszámolását a társadalmi integráció oldaláról közelítik (kapásból idegennek tekintve a színes bőrűeket), s fel sem merül, hogy a színes bőrű németek természetszerűen ugyanazon társadalom részei lennének, egyenlő jogokkal.
A feketék ügye Gyamerah szerint mellőzött napirendi pont a mindennapi német politikában. Ezt az állítását azzal támasztja alá, hogy amikor február 19-én Hanauban a szélsőjobboldalhoz köthető támadások történtek, habár a német kancellár létrehozott egy antirasszizmus-munkacsoportot, az első ülést előkészítő dokumentumokban a feketék elleni rasszizmus még csak említés szintjén sem szerepelt.
Gyamerah a strukturális rasszizmus létét Németországban a felsőoktatás érdektelenségében is igazolódni látja. Így például sérelmezi azt, hogy habár az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Nagy-Britanniában hagyományai vannak a „fekete tanulmányoknak”, Németországban egyetlen olyan tanszék sem működik, amely kutatná a témát.
A think tank vezetője pontosan ezért indította útjára „Afrozensus” nevű kezdeményezését. A projekt keretében az érdeklődők egy anonim online kérdőívet tölthetnek ki, amelyből kiderülhet, hogy a fekete bőrű emberek milyen körülmények között élnek Németországban, s hogy mik a tapasztalataik a rendszerszintű rasszizmussal kapcsolatban. A kutatásban való részvétel 2020. június közepe óta lehetséges, és a szervezők várhatóan jövő év elején értékelik ki az adatokat.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.