Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken már be is jelentette, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában.
Washington „csalódott” az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt – hangoztatta Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében. „Csalódottak vagyunk a török kormány döntése miatt, amellyel megváltoztatta a Hagia Sophia státuszát” – olvasható a közleményben. Morgan Ortagus mindazonáltal leszögezte: az amerikai kormányzat „tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést” a mecsetté alakított egykori székesegyházba.
A Hagia Sophia 1935 óta múzeum volt. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken már be is jelentette, hogy az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti, és az épület „az új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit”. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt héten azt hangsúlyozta: a Hagia Sophia (múzeumi) státusza Törökország „példás elkötelezettségét” bizonyítja az ország „különböző történelmi és vallási hagyományainak tiszteletben tartása iránt”. Pompeo akkor leszögezte, hogy bármiféle változtatás kockáztatná „e figyelemre méltó emlékmű örökségének megfakulását”.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Leesett az álla a török lap újságírójának.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
