Lavrov támogatásáról biztosította a 2001-es orosz-iráni együttműködési szerződés megújítását, az új kihívások és fenyegetések figyelembe vételével. Zaríf szintén a dokumentum aktualizálásának szükségességéről beszélt. A felek emlékeztettek rá, hogy a hatályos megállapodás önmagában is ötéves automatikus meghosszabbítást irányoz elő a 2021-ben esedékes lejárta után. Lavrov elmondta, hogy Oroszország továbbra is kompromisszumra törekszik az összes érdekelt országgal a Perzsa-öböl térségére vonatkozó kollektív biztonsági koncepciója alapján, amely békére és együttműködésre törekszik a régióban, a NATO-szerű közel-keleti szövetségek létrehozását célzó amerikai törekvések helyett. Megjegyezte, hogy az orosz elképzeléshez hasonló irányultságot képvisel a Hormuzi-szoros biztonságára vonatkozó iráni kezdeményezés is. Ez utóbbival kapcsolatban Zaríf arról beszélt, hogy Irán nagyon jelentős szerepet játszhat a régi térségének biztosításában. Egyúttal kifejezte kormányának készségét arra, hogy javítsa viszonyát Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel.
Irán minden kritériumnak megfelel, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává váljon
Zaríf, aki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek szóló üzenetet hozott Teheránból Haszan Róháni államfőtől, úgy vélekedett, hogy egyedül az Oroszország, Irán és Törökország között létrejött „asztanai együttműködés” lehet hatékony szíriai rendezés előmozdításában. Erről egyénként a három ország elnöke július 1-jén videokonferencián tanácskozott.
Lavrov és Zaríf valótlannak nevezte John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak azt az állítását, hogy Putyin, amikor 2018-ban a Kremlben fogadta őt, azt mondta volna, hogy Moszkva nem érdekelt az iráni jelenlét szíriai fenntartásában. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy elnökének nem szokása a partnerei háta mögött tárgyalni, az iráni diplomácia vezetője pedig azt hangoztatta, hogy Teheránban nem hisznek Boltonnak, mert a Moszkvával és az Ankarával folytatott együttműködés szintje nem felel meg annak, amit az emlékirataiban leírt. Lavrov kijelentette: Irán minden kritériumnak megfelel, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává váljon.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet 2001-ben alapította meg Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a radikális iszlám és más biztonsági fenyegetések elleni küzdelem jegyében. 2017-ben India és Pakisztán is csatlakozott hozzá, Irán, Afganisztán, Fehéroroszország és Mongólia pedig megfigyelőként vesz részt a munkában. Irán 2008-ban folyamodott teljes jogú tagságért a szervezetben, amelynek tagállamaiban él a Föld lakosságának 40 százaléka, a csoport adja a világkereskedelem 20 százalékát.