Korlátoznák a külföldi hátterű médiát Lengyelországban

A külföldi tulajdonú hírportálok és újságok jelentős korlátozására készül a konzervatív lengyel kormánypárt – tudta meg a Magyar Nemzet. A tervezetről Jarosław Kaczyński pártelnök vasárnap egy helyi rádiónak beszélt a Reuters szerint. A hírügynökség azt írta: „a Jog és Igazságosság (PiS) olyan szabályok kidolgozására törekszik, amelyek korlátoznák a külföldi tulajdonban lévő sajtóorgánumok koncentrációját”.

Kaczyński arról is beszélt, hogy ezeket az átalakításokat még a 2023-ban esedékes parlamenti választások előtt, azaz a nemzeti kabinet kormányzása alatt befejeznék. A lengyel kormánypárt régóta hangoztatja, hogy a külföldi tulajdonban lévő médiaorgánumok beavatkoznak Lengyelország belügyeibe, ezért a lengyel tulajdonú média pozíciójának erősítése elengedhetetlen. Ezt támasztja alá, hogy a korábban jelzettekhez képest feltűnően szoros csatában győzte le ellenzéki ellenfelét Andrzej Duda jobboldali államfő a lengyel elnökválasztás két hete megrendezett második fordulójában.

Kaczyński a rádióműsorban azt mondta: „az elnökválasztás során a külföldi tulajdonú média erőteljes támadást intézett a PiS vezette kormányzatra”. Mint fogalmazott: a voksolást végül a szavazatok 51 százalékával megnyerő jobboldali államfő, Andrzej Duda és ellenzéki kihívója, Rafał Trzaskowski elsősorban a fiatalok körében rendkívül népszerű külföldi tulajdonban lévő hírportáloknak és sajtótermékeknek köszönhette. A pártelnök szeretné, ha az ügy mihamarabb eljutna a törvényalkotási fázisig, lehetővé téve a lengyel sajtó tulajdonosi viszonyainak jelentős átalakítását. Mint mondta, a lehetséges szabályozások egyelőre elemzés alatt állnak, és viták folynak az ügyről. A PiS egy neve elhallgatását kérő tisztviselője egyébként a Reutersnek úgy fogalmazott: sok lehetőséget mérlegel a nemzeti kormány, ezek között szerepel a regionális lapok felvásárlása is, amelyek jelentős hányada német tulajdoni hátterű.

A legnagyobb ellenzéki párt a Polgári Platform (PO) egyébként nem nyugodott bele abba, hogy jelöltje alulmaradt a voksoláson: a liberális párt az eredmények érvénytelenítését kérte a legfelsőbb bíróságtól. Az ellenzéki párt érvelése szerint ugyanis Trzaskowski nem részesült egyenlő mértékben az állami támogatásokból, nem szerepelhetett ugyanannyit a közszolgálati médiában, és mindez azt eredményezte, hogy „a helyzete sem volt egyenlő” Andrzej Dudával.

Mindenesetre Trzaskowski sem szűkölködött a támogatókban, ahogy korábban mi is lehoztuk: a varsói főpolgármesternek kedvezve kapcsolódott be a választási kampányba a lengyelországi Báthory Alapítvány (Fundacja im. Stefana Batorego), amelyet Soros György magyar származású amerikai milliárdos alapított.

(Nyitókép: Varsó, 2020. június 28. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke távozik a szavazóhelyiségből a lengyel elnökválasztás első fordulójában Varsóban 2020. június 28-án. MTI/PAP/Tomasz Gzell.)