2023-ban euróra válthat Horvátország és Bulgária is.
„Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe” – nyilatkozott a keddi nap folyamán Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A jegybanki vezető pozitívan látja Zágráb és Szófia lépéseit: „Horvátország és Bulgária erőteljes lépéseket tett a konvergencia érdekében” . Ha a folyamat sikeresen befejeződik, a két orszg csatlakozhat az euró előszobájának hívott ERM-2-be.
Jelenleg ezáltal mindössze Horvátország és Bulgária az a két uniós tagállam, akik az eurozónába törekednek. Jelenleg összesen nyolc tagállam nem euróval fizet, köztük hazánk, illetve Svédország, Dánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Románia, illetve a két korábban említett ország. A bolgárok már évek óta próbálnak bejutni az ERM-2-be. A csatlakozás számukra mindössze formalitás lenne, ugyanis az ország valutatanácsot működtet, tehát a devizája teljesen rögzítve van az euróhoz. Szófiát mindeddig az eurozóna húzódása akadályozta igazán. A valutaövezet és az EU fő kifogásai Bulgária felvétele ellen az igazságszolgáltatás gyengesége, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni erőteljesebb fellépés hiány voltak.
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök korábban júliusi belépésben reménykedett, mely lehet egész közel áll a valósághoz. Az ERM-2-ben két évet kell eltölteni, melyet követően nyáron születik meg a döntés, hogy tag legyen-e az ország vagy sem? Ezáltal 2023 egyelőre a céldátum mindkét pályázó ország számára. A horvát kormányfő, Andrej Plenković nemrég például úgy fogalmazott ugyanakkor, hogy országa két és fél évet fog eltölteni az ERM-2-ben. A két ország ERM-2-be való felvételének bejelentése jövő hét vége felé várható.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint Brüsszel helyett Moszkva jelent veszélyt az európai demokráciára.
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Úgy látszik, az egykori szoros szövetség már a múlté.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
