Szorgalmazzák az egységes felvidéki magyar politikai tömörülés létrehozását.
Július 18-án tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Közösség Pártja (MKP), a felvidéki magyar párt az erről szóló döntést Országos Tanácsának szombaton Pozsonyban tartott ülésén hozta meg – tájékoztatta az MTI-t a párt sajtóosztálya.
Az MKP-t a kongresszusig továbbra is az Őry Péter vezette ügyvivő elnökség irányítja. Az ügyvivő elnökség a február végi parlamenti választásokat követően, a párt elnökségének távozása után állt össze. A felvidéki magyar párt elnöksége arra reagálva távozott, hogy a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista – amelynek legerősebb szereplője az MKP volt – nem jutott be a parlamentbe. Az MKP tisztújító kongresszusát követően a párt ott megválasztott vezetése számára várhatóan lehetőség nyílik arra, hogy új egyeztetésekbe kezdjen az egységes felvidéki magyar érdekképviselet kialakításáról.
A szlovákiai választásokon a felvidéki magyar választók voksainak túlnyomó többségét öt politikai csoportosulás kapta. Közülük a felmérések szerint kettő rendelkezik érdemi támogatottsággal, az MKP, amely számára négy százalékhoz közeli támogatottságot mutatnak a közvéleménykutatások, illetve a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amely valamivel több mint 2 százalékos szavazatot szerzett a február végi voksoláson.
A másik három párt – az MKÖ közös listáján indult Összefogás és a Magyar Fórum, illetve a Most-Híd listáján jelölteket indított Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – támogatottsága nem éri el a statisztikai hibahatárt. A Most-Híd vegyespárt már május végén megtartotta tisztújító kongresszusát, amelyen Sólymos Lászlót, a párt korábbi alelnökét választották elnöknek a februári parlamenti választás után tisztségéből távozó Bugár Béla helyére.
Az MKP Országos Tanácsa szombati ülésén egy politikai nyilatkozatot is elfogadott. Ebben egyebek mellett leszögezik: szorgalmazzák az egységes felvidéki magyar politikai tömörülés létrehozását, s a 2020-as parlamenti választások eredménye alapján úgy vélik, hogy ennek vázát az MKP-nak kell adnia. „A tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület" – írták nyilatkozatukban, amelyben a felvidéki magyar közösséget érintő más aktuális témákban is állást foglalnak. Ezek sorában említik azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek az iskolák számának csökkentésével, illetve a településösszevonási tervekkel kapcsolatosak, s amelyeket az MKP a helyi magyar közösség szempontjából egyaránt veszélyesnek tart.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
A számok bizony nem hazudnak.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az ellenzék szerint az Ukrajnának biztosított vészhelyzeti villamosenergia-ellátás leállítása Oroszország érdekeit szolgálja.
„A gázcsap elzárása konkrét uniós jogszabályokat sért” – mondta az ukrajnai energiahatékonysági városok szövetségének igazgatója.
Egészen 2014-ig sikerült mind az ukrán néppel, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat ápolnia Magyarországnak. Az izgalmas fordulatokban bővelkedő történelmet Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével idézzük fel. Interjúnk!
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
