Kellemetlen döntés elé állítja a koronavírus járvány az európai cégeket. A munkaadóknak egyaránt kell védelmezniük az alkalmazottak egészségét és személyiségi jogait. A kivitelezés különösen bonyolult lehet, mivel nem létezik egységes európai szabályozás a cégekre vonatkozóan a járványhelyzettel kapcsolatban.
Az európai gazdaság újraindulásával több cég tervez olyan eszközöket felszerelni a munkaállomásokon, amelyek által figyelemmel követhetik az egyének közötti távolságot – írja összeállításában a Bloomberg. A cégvezetők mérlegelik továbbá olyan kamerák alkalmazását a bejáratoknál, amelyek felismerik, hogy az egyének arcán található-e maszk. A repterek és bevásárlóközpontok olyan lézeres technológia alkalmazását sürgetik, amely a szociális érintkezések számát csökkenti a területükön.
A járvány terjedése lehetőset adott a megfigyelő és adatgyűjtő technológiák széleskörű alkalmazására. Az ilyen technológiák bevezetése ugyanakkor csorbíthatja a személyiségi jogok érvényesülését. Andrew Pakes a U.K. Trade union Prospect kutatója azt nyilatkozta, hogy megfelelő szabályozás nélkül újabb és újabb megfigyelési módokat vezethetnek be kellő indoklás nélkül.
A cégek elkötelezettek abban az ügyben, hogy szükség van a komolyabb megfigyelésre, annak érdekében, hogy megelőzzék a vírus második hullámát. A belga székhelyű Rombit cég olyan karkötőket készít, amelyek jelzik az egyén tartózkodási helyét valamint egészségügyi állapotát. John Baekelmans a Rombit vezérigazgatójának a nyilatkozata alapján a karkötők a munkások egészségének és teljesítményének a védelmét tartják szem előtt. A lengyel Estimote cég hasonló chip technológiát bocsátott piacra. Az Estimote terméke esetén az eszköz jelez a hordozójának, hogyha túl közel kerület egy másik személyhez, valamint lehetőséget biztosít, hogy jelezze a központnak, ha rosszul érzi magát egy gombnyomás által. Jakub Krzych, az Estimote vezérigazgatója szerint a fizikai kontaktus igénye az emberi DNS-be van kódolva, éppen ezért van szükséges jelen helyzetben az övékéhez hasonló megoldásokra, amelyek figyelmeztetik a hordózókat, hogy tartsanak távolságot, korlátozva ezáltal a vírus terjedésének kockázatát. Gunther Mull a Dermalog Identification System vezérigazgatója szerint egyre több olyan kamerát adnak el, amelyek képesek megállapítani egy egyén testhőmérsékletét, valamint azt, hogy visel-e maszkot.
A hőmérő kamerák alkalmazása sértheti az egyének magánjogait, fejti ki Rob van Eijk a Future of Privacy Forum igazgatója. Az ilyen kamerák használata arra kényszerítheti a magas testhőmérséklettel rendelkező személyeket, hogy információkat közöljenek egészségi állapotukkal kapcsolatban. Az ilyen esetekben fennáll annak a kockázata, hogy a hőemelkedésnek semmiféle köze nincs a COVID-19 vírushoz, vagy bármiféle más légúti megbetegedéshez. Európában a cégek, amennyiben megszegik az adatvédelmi törvényeket az éves jövedelmük 4 százalékával is büntethetőek. A cégek annak érdekében, hogy a szankciókat elkerüljék, igyekeznek a hőmérő kamerák által begyűjtött adatokat név nélkül tárolni. A szakértők szerint viszont a begyűjtött adatokhoz könnyedén lehetséges neveket társítani.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ez egy új világrend. Ez a szuverenitás kora, nem a neoliberalizmusé, mint az elmúlt 30 évben volt. Az első és a legfontosabb dolog, hogy ragaszkodj a saját nemzeti érdekeidhez – húzta alá a miniszterelnök politikai igazgatója.
A CNN megírta, kik lehettek a legboldogabbak a választás eredményeit látva.
A hírügynökség szerint bizakodó lehet a magyar miniszterelnök.
Az amerikai gazdasági lap azt írja, nagy esély van arra, hogy Trump elnökként Orbán modelljét követi majd.
Miközben Orbán Viktor kiáll a nemzeti szuverenitás és a magyar érdekek védelme mellett, a liberális sajtó újabb félelmeket gerjeszt. Most az amerikai választásokra összpontosítanak, aggódva, hogy a magyar miniszterelnök erős szövetségesre találhat a világpolitikában.
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
