Törvénnyel korlátoznák keleti szomszédunkban a kijárást és gyülekezést a rendkívüli állapot májusi lejárta után.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett, csütörtökön lejáró rendkívüli állapot után is korlátoznák Romániában a kijárást és gyülekezést: erről törvénytervezetet fogadott el hétfői ülésén a bukaresti kormány, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Korlátozások, kötelező maszkviselet
„Továbbra sem nyithatnak ki a vendégeket helyben kiszolgáló vendéglátóhelyek, a közszállítási járműveken, munkahelyen és minden zárt térben kötelező lesz a védőmaszk viselése” – ismertette a törvénytervezet előírásait a miniszterelnöki kancellária vezetője. Ionel Danca a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a törvénytervezet továbbra is lehetővé tenné, hogy a hatóságok befagyasszák egyes gyógyszerek és egészségügyi eszközök árát, és versenyvizsga nélkül alkalmazzanak meghatározott idejű munkaszerződéssel a közintézményekben olyan munkaerőt, amely a koronavírus-járvány leküzdéséhez szükséges.
Danca megerősítette, hogy május 15-én veszélyhelyzet váltja fel a rendkívüli állapotot, a hatóságoknak pedig szükségük van erre a törvényes felhatalmazásra ahhoz, hogy meghozhassák az állampolgárok életének és egészségének megvédéséhez szükséges intézkedéseket. Hozzátette: miután a múlt héten elbukott az alkotmánybíróságon az a rendelet, amelynek alapján eddig bírságolták a kijárási korlátozások ellen vétőket, a kormány a büntetések kiszabásának jogalapját is helyre akarja hozni ebben a törvényben. Klaus Iohannis államfő már múlt hétfőn bejelentette, hogy nem ad ki újabb rendeletet a rendkívüli állapot meghosszabbításáról, és május 15-től a – belügyminiszter által vezetett – járványügyi országos operatív törzs veszélyhelyzetet jelent be a miniszterelnök jóváhagyásával.
A normakontroll miatt joghézag keletkezhet
A 2004-ben kiadott 21-es kormányrendelet által szabályozott veszélyhelyzet is lehetővé teszi, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében korlátozzák a gyülekezési és mozgásszabadságot, de erről már nem adhat ki katonai rendeletet a belügyminiszter, ahogyan tette eddig a rendkívüli állapot idején. Az alkotmány egyértelműen leszögezi, hogy „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. A veszélyhelyzetben így már csak akkor korlátozhatja a kisebbségi jobbközép kormány az állampolgári jogokat, ha ehhez a baloldali többségű parlament törvényi felhatalmazást ad számára.
A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője éles támadást intézett a kormány ellen, amiért nem terjesztette be idejében a veszélyhelyzet intézkedéscsomagjáról szóló törvénytervezetét. Robert Simonis kijelentette: ha sikerül is a kétkamarás parlament mindkét házában péntekig megszavazni a kormány törvénytervezetét, akkor sem fog az május 15-ig hatályba lépni, hiszen kihirdetése előtt az alkotmányossági normakontrollra is időt kell hagyni, és csak a közlönyben való publikálása után 3 nappal lép hatályba. Az ellenzéki politikus szerint tehát Romániában május 14. után joghézag keletkezik a koronavírus-járvány elleni hatósági intézkedések terén, és „mindenki azt tehet, amit akar”. A PSD frakcióvezetője szerint a jobbközép kormányt terheli a felelősség, ha emiatt újabb fertőzési hullám kezdődik az országban.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Kiderült, miről hallgat a kijevi vezetés: a BBC riportja lerántotta a leplet a rendszer kegyetlenségéről. Az utcáról elhurcolt, majd öngyilkosságba hajszolt férfiak családjai semmit sem kapnak: nincs kártérítés, nincs katonai tiszteletadás, sőt, még a temetést is megtagadják Ukrajnában.
