Az oroszokkal kapcsolatban. Úgy tűnik, a republikánusok örülhetnek.
Richard Grenell, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) leköszönő ügyvezető igazgatója kedden egy sor újabb, Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokról készült dokumentum titkosítását oldotta fel. Grenell az utódjára, a kedden a hivatali esküt letett John Ratcliffe-re bízta, hogy nyilvánosságra hozza-e ezeket az iratokat.
Igazuk lehet a republikánusoknak, tényleg manipulálhatott a hírszerzés 2016-tól
Az immár nem titkos dokumentumok között szerepelnek a többi között a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn és a 2016-ban és 2017-ben Washingtonban akkreditált orosz nagykövet, Szergej Kiszljak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratai is. A republikánusokhoz közel álló Fox televízió egy neve elhallgatását kérő hírszerzési tisztségviselőre hivatkozva azt közölte: feloldották a titkosságát egy sor olyan dokumentumnak is, amely igazolni látszik republikánus politikusok feltevését, miszerint a hírszerzés 2016-tól manipulált, mert így akarta alátámasztani azt az állítást, amely szerint Donald Trump munkatársainak közük lett volna a választási beavatkozáshoz.
Grenell a hónap elején már hatezer oldalnyi irat titkosságát oldotta fel, és azután nyilvánosságra is hozta e dokumentumokat. Köztük voltak a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Schiff interjúinak leiratai. Ezekből az is kiderült: a Barack Obama vezette, előző amerikai kormányzat tisztségviselői tisztában voltak azzal, hogy „nincs gyakorlati bizonyíték” a Trump-kampánytörzs és Moszkva közötti feltételezett összejátszásra a 2016-os választási kampányban. Grenell nyilvánosságra hozta az Obama-kormányzat azon tisztségviselőinek névsorát is, akik kérték, hogy leplezzék le a hatalomátadás időszakában az orosz nagykövettel többször is megbeszélést folytató Flynnt. A névsorban, mások mellett szerepelt Joe Biden akkori alelnök – a demokraták várható mostani elnökjelöltje –, James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akkori igazgatója, továbbá James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) akkori igazgatója is.
Trump még a kampányban szeretné nyilvánosságra hozni a dokumentumokat
Richard Grenell feloldotta a titkosságát annak az e-mailnek is, amelyet Susan Rice, Obama elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója küldött önmagának Trump elnöki beiktatásának a napján. Az elektronikus levélben Susan Rice azt a megbeszélést dokumentálta, amelyet 2017. január 5-én a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott Barack Obamával és más kormányzati tisztségviselőkkel, s amely találkozón Obama arról adott iránymutatást, hogyan kell a 2016-os orosz beavatkozást kivizsgálni. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok nagy vitát kavartak az amerikai politikai életben, főleg azért, mert novemberben ismét elnökválasztások lesznek. Elemzők szerint Trump még a választási kampányban szeretné elérni az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, eddig titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Kedden letette a hivatali esküt a DNI új igazgatója, John Ratcliffe, korábbi republikánus képviselő, akit Trump feltétlen híveként tartanak számon Washingtonban. Richard Grenell, aki ügyvezető igazgatói megbízatása mellett megtartotta németországi nagyköveti posztját is, bejelentette: nem tér vissza berlini állomáshelyére.
(MTI)
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
Volodimir Zelenszkij viszont mindent elutasított.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nem sok kompromisszumra számíthat az ukrán elnök.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
