Megmozdulások kezdődtek országszerte, Denverben üzleteket fosztottak ki, erőszakos cselekedetekre került sor, lövések is hallatszottak a belváros utcáin.
Minneapolisban tovább folytatódtak a tüntetések és az erőszakos megmozdulások, a nagyváros lángokban áll, a tüntetők péntekre virradóra felgyújtottak egy rendőrőrsöt is. A zavargások kiváltó oka, hogy hétfőn este egy fekete férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. Az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, s egyikük rátérdelt a nyakára. A férfi azt suttogta: „kérem, nem kapok levegőt”, majd később, kórházba szállítás közben meghalt.
A négy rendőrt egyébként még kedden elbocsátották az állásukból. A durván intézkedő rendőr, Derek Chauvin ellen gyilkosság gyanújával emeltek vádat, miután őrizetbe vették. A vádemelés tényét Mike Freeman megyei ügyész jelentette be péntek délután, hangsúlyozva, hogy a hatóságoknak elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre a megalapozott vádhoz. Az ügyész azonban további részletekkel nem szolgált.
Tüntetésből gyújtogatás és rablás
A hét elején a rendőri erőszak elleni és az igazságszolgáltatásért zajló tüntetések véres zavargásokká fajultak, melyek során üzleteket raboltak ki, lakóházakat gyújtottak fel, elharapódzott az erőszak városszerte. Noha Jacob Frey polgármester, Tim Walz kormányzó és Donald Trump amerikai elnök egyaránt az igazság teljes feltárását és a Floyd halálát okozó rendőrök felelősségre vonását ígérte.
A rendőrök kivonása
Frey polgármester csütörtökön elrendelte a rendőrök kivonását a később fel is gyújtott rendőrőrsről, s míg kedden a rendfenntartó erők még könnygázgránátokkal próbálták oszlatni az erőszakos tömeget, csütörtökön a rendőrök már szinte láthatatlanok voltak a városban. Kommentátorok szerint az erőszak azóta megfékezhetetlennek tűnik. Walz kormányzó kérte ugyan a Nemzeti Gárda segítségét is, de hiába. A rendfenntartó erők és a tűzoltók nem urai a helyzetnek. A történésekről tudósító CNN hírtelevízió forgatócsoportját letartóztatták. A csoport tagjait később szabadon engedték, és folytathatták a forgatást.
Az elnök a polgármestert kritizálta
Donald Trump csütörtök éjjeli Twitter-bejegyzéseinek egyikében szintén a Nemzeti Gárda bevetését követelte, s a többi között azt írta, hogy „amikor megkezdődik a fosztogatás, nyomában jön a lövöldözés is”. Az elnök gyöngének nevezte a polgármestert. Trump egy másik bejegyzését egyébként a Twitter ismét megjelölte és a szabályzatot sértőnek találta, ahogy Trump az erőszakról írt.
Péntek reggeli sajtóértekezletén Jacob Frey védelmébe vette a rendőrség visszavonásáról kiadott intézkedését, mint mondta: „a rendőröket és az embereket érintő közvetlen fenyegetések miatt” döntött így. Donald Trump mikroblog-bejegyzésére azt válaszolta: „az elnök semmit sem tud Minneapolis erejéről. Pokoli erősek vagyunk”.
Tim Walz kormányzó péntek délelőtt tartott sajtókonferenciát. „Kudarcot vallottunk és a rendet muszáj helyreállítani” – fogalmazott. A kormányzó hangsúlyozta, hogy a gyújtogatás és a fosztogatás soha nem lehet válasz a történtekre. „Ez elfogadhatatlan” – szögezte le, s hozzátette, hogy a város a története egyik legsötétebb időszakát éli.
Terjednek a zavargások
A minneapolisi zavargások csütörtök éjjel átterjedtek a szomszédos St.Paul városára is. Rokonszenvtüntetések vannak kaliforniai Los Angelesben, a coloradói Denverben, és pénteken az arizonai Phoenixben is megmozdulások kezdődtek.
Péntek délutánra Denverben is elfajultak a rokonszenvtüntetések: üzleteket fosztottak ki, erőszakos cselekedetekre került sor, lövések is hallatszottak a belváros utcáin. Közben más amerikai városokban is megmozdulások kezdődtek: New Yorkban, az ohiói Columbusban, a kentuckyi Louisville-ben, a Tennessee államban lévő Memphisben szintén tüntetők vonultak utcára.
A Nemzeti Gárda a Twitteren közölte: több mint 500 katonát rendeltek a térségbe, leginkább annak biztosítására, hogy „lehetővé tegyék a tűzoltóságoknak a választ a hívásokra”.
Biden és Obama is megszólalt
Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje, aki korábban Barack Obama kormányzatának alelnöke volt, rövid videóüzenetben reagált a történtekre. „Nyitott sebek országa vagyunk. Egyikünk sem fordíthatja félre a fejét” – hangoztatta. Leszögezte, hogy az országnak most „erős vezetőre van szüksége” és nem megnevezve Donald Trumpot hozzáfűzte, hogy most nincs szükség „gyújtó hangulatú mikroblog-bejegyzésekre”.
Barack Obama volt elnök – az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke – a történtekről azt hangoztatta: „ennek nem szabadna megtörténnie 2020 Amerikájában”. Közleményében Obama hangsúlyozta: osztozik „több millóinyi amerikai fekete gyötrelmeiben”, akikkel szerinte a származásuk miatt „tragikusan, fájdalmasan és zavarba ejtően másként bánnak”.
(MTI)