Németországban az emberélet sem túl drága a jó spárgáért

Németországba minden évben idénymunkások tízezrei áramlanak Kelet-Európából a spárga betakarítására. A német kormány a koronavírus idején is megoldást talált a munkások utaztatására – de a járvány jelentette kockázatról, embertelen munkakörülményekről és halálesetekről mintha nem akarna tudomást venni.

*

Húsvét: a tavaszi ünnep Németországban hosszú ideje egyet jelent a spárgaszezon kezdetével. A spárga az egyik legnépszerűbb zöldség Németországban: a zöldségtermesztésre használt földek mintegy ötödén, több tízezer hektáron termesztik országszerte, ezzel Németország világviszonylatban is spárga-nagyhatalomnak számít. A német konyha jóformán elképzelhetetlen spárga nélkül; és, amint az áprilisban kiderült,

A spárgaszedés rendkívül fárasztó munka, és hiába próbálkoznak a gépesítésével már több mint egy évszázada, eddig még nem sikerült olyan spárgaszedő gépet alkotni, amivel jelentősen lehetne csökkenteni a szedés személyi költségeit. Vannak ugyanis emberek, akiket jobban megéri idényjelleggel alkalmazni, mint beszerezni egy közepes hatékonyságú gépet.

A nehéz munka ellenére minden évben több tízezer spárgaszedő kel útra Kelet-Európából, főként Romániából Németországba a jó pénz reményében. A német mezőgazdaság szinte teljesen ezekre a munkásokra van utalva: évente háromszázezer körüli azoknak a kelet-európaiaknak a száma, akik idényjelleggel dolgoznak a különböző németországi földeken.

A spárgaszezon természetesen idén is kezdetét vette Németországban, csakhogy a spárgaszedők a koronavírus miatt nem érkeztek meg a földekre. Mivel a magyar-román határt a járványhelyzetre való tekintettel csak bizonyos esetekben lehet átlépni, az idénymunkások nem tudnak autóval Németországba utazni.

„Vannak itt üzemek, ahová 100-120 idénymunkást is kértek, ehhez képest egyszámjegyű ember érkezett meg” – panaszolja a Rheinland-Pfalz tartomány déli részén működő gazdaságokat tömörítő szövetség szóvivője a Deutsche Wellének. Sok román idénymunkás ugyanis attól tart, hogy Németországban elkaphatja a koronavírust, illetve hazatérését követően karanténba kell majd vonulnia.

Huszárvágás – szeplőkkel

A pánikoló német gazdák a kormánytól vártak segítséget. A foglalkoztatási szabályok lazítását várták, ami jogilag is lehetővé tette volna a már megérkezett idénymunkások hosszabb távú foglalkoztatását és a napi munkaórák számának megemelését, hiszen a munka nem lett kevesebb, a 9,35 eurós törvényi minimiálórabér pedig viszonylag kevés németet vonzott a spárgaföldekre. A szövetségi kormány végül április elején határozott úgy, hogy szigorú korlátozások mellett lehetővé teszi az idénymunkások beutazását Németországba.

A döntés értelmében áprilisban és májusban negyven-negyvenezer kelet-európai idénymunkás érkezhet Németországba, mellettük pedig havonta tízezer, Németországban élő embert is munkába állítanának a földeken: diákokat, munkanélkülieket, menedékkérőket.

Az idénymunkásokat csak repülőgéppel szállíthatják Németországba, érkezésüket követően pedig tizennégy napig nem léphetnek ki annak a gazdaságnak a területéről, ahol munkába álltak.

A román kormány rövidesen kihirdette a 7-es számú katonai rendeletet, ami lehetővé teszi a romániai idénymunkások számára azt, hogy a nekik szervezett charterjáratokkal külföldre utazzanak dolgozni. A németországi és romániai munkaközvetítők által sebtiben összetoborzott idénymunkások rövidesen meg is jelentek a romániai repülőtereken, amik, mint utóbb kiderült, egyáltalán nem készültek fel ennyi ember egyidejű fogadására.

A kolozsvári repülőtéren készült videó tanúsága szerint az 1500-1800 idénymunkás összezsúfolódott a reptéren, ami természetesen nagyon kockázatos ebben a járványveszélyes időszakban. Mint utóbb kiderült, a repülőtéri parkolót üzemeltető cég egyáltalán nem is tudott arról, hogy ennyi ember érkezik majd a parkolóba, a reptér pedig semmilyen hatóságot nem tájékoztatott a charterjáratok indulásáról. A helyzetért később a németországi toborzócéget tették felelőssé, ami ellen a kolozsvári ügyészség bűnvádi eljárást is indított.

A kellemetlen meglepetések sora Németországban is folytatódott. Romániai idénymunkások egy csoportja arról számolt be a Facebookon, hogy semmi sem igaz abból a 13,30 eurós órabérből, amivel Németországba csábították őket. A valóságban mindössze 0,65 eurót, tehát körülbelül 230 forintot kapnak egy vödör spárgáért,

Az idénymunkások azt állítják, hogy az alkalmazóik a személyi igazolványukat is elvették, és addig nem engedik őket haza, amíg ki nem fizetik az ellátásuk 300 eurós díját. Több másik brigád is embertelen munkakörülményekről, akár tizenhat órás munkaidőről és a munkaszerződések esetenkénti hiányáról számolt be.

Szimbolikus járványvédelem

Ráadásul a járványvédelmi intézkedések betartása sem egyértelmű sok munkahelyen. Az idénymunkások beengedésére vonatkozó határozat tartalmaz ugyan megkötéseket, de sok munkáltató úgy értelmezi, hogy ezek nem vonatkoznak azokra az idénymunkásokra, akik a határozat megjelenése előtt érkeztek Németországba. A mezőgazdasági kamarák értelmezése szerint így a brigádok létszámának és az egyes szobákban elszállásoltak számának korlátozása sem alkalmazandó a korábban érkezett munkásokra. A gazdák álláspontja is érthető, hiszen a járványügyi korlátozások többletköltségeket okoznak nekik. A Tagesschau szerint sok helyen

az idénymunkásokat továbbra is összezsúfolva szállítják és nagy csoportokban dolgoztatják, gyakran mindenféle védőfelszerelés nélkül.

A kormány intézkedéseit több oldalról is kritizálták. A Tagesschau által megszólaltatott professzor szerint a politikai vezetés „szimbolikus intézkedésekkel igyekszik nyugtatópirulákat osztogatni”, másra ugyanis nem jók a határozatban foglalt, a valóságban gyakorlatilag betarthatatlan korlátozások. Mások azt vetik fel, hogy a szabályok egyáltalán nem szolgálják az idénymunkások egészségének védelmét, mivel a csoportban végzett munka során könnyen megfertőzhetik egymást, így a kéthetes elkülönítést követően pedig a gazdaságokon kívül előkre is veszélyt jelenthetnek.

Az első koronavírusos haláleset már a szezon kezdete után nem sokkal bekövetkezett: egy 57 éves román férfi halt meg Baden-Württemberg tartományban. A férfi márciusban utazott Németországba dolgozni, április közepi halála előtt pedig megfázásos tünetekre panaszkodott. Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági miniszter néhány nappal a férfi halála után egy talkshow-ban kijelentette ugyan, hogy a férfi halálát szívinfarktus okozta, de a gazdaságban dolgozó idénymunkások között elvégzett koronavírus-tesztek további négy fertőzést mutattak ki. A Der Spiegel összeállítása szerint a szóban forgó gazdaságnak évek óta rossz a híre a romániai idénymunkások között.

„Kirschen rot, Spargel tot”

A német kormánynak a jelek szerint még így is megéri az idénymunkások beengedése. A spárga iránti kereslet nem csökkent, a betakarítást pedig – a népi bölcsesség szerint – Keresztelő Szent János napjáig, június 24-ig be kell fejezni. A termés egy része valószínűleg így is a földben fog megrothadni, mert még

A román munkásoknak a járványhelyzet ellenére sincs sokkal jobb választásuk, mint vállalni az utat Németországba, pedig a szezon végén gyakran jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint amennyire számítottak: egy, a Deutsche Wellének nyilatkozó román férfinél a különböző járulékos költségek miatt mindössze 1850 euró maradt a tavalyi szezonban, amikor három hónapon keresztül dolgozott napi tíz órában.