Itt az egyetlen holland játékos, akinek hálásak lehetünk – így segített Szalai ápolásánál (FOTÓ)
Az Inter szélsője átérezte a helyzet komolyságát.
A holland kormány várhatóan új vészhelyzeti szabályozás elfogadására tesz javaslatot, mert a jelenlegivel kapcsolatban számos alkotmányossági aggály merül fel.
A holland kormány jelenleg új törvényjavaslaton dolgozik, amely a jelenleginél „alkotmányosabb” módon illeszkedne a holland jogrendszerbe. A tervezet elkészítése hetek kérdése, és a tervek szerint szeptember 30-áig maradna hatályban – írja a holland RTL Nieuws.
Jelenlegi szabályozást többek között azért kell lecserélni – de legalábbis új alapokra helyezni –, mert többletjogosítványok indokolatlanul széles körét ruházza a holland „biztonsági régiók” vezetőire (tulajdonképpen polgármesterekre), s ez a holland jogrendszerrel ellentétes viszonyokat teremt – vélik a holland alkotmányjogászok. Annál is inkább, mert Hollandiában a polgármestereket nem közvetlenül választják, hanem személyükre vonatkozóan a belügyminiszter tesz előterjesztést, s a király ennek figyelembevételével nevezi ki őket. A jelenlegi közjogi helyzettel kapcsolatban a holland jogásztársadalom több képviselője is aggodalmát fejezte ki.
Jan Brouwer, a Rijksuniversiteit Groningen (groningeni egyetem) professzora szerint alkotmányellenes például, hogy a vészhelyzeti szabályok értelmében tilos az otthoni gyülekezés is, mert ez a magántulajdonhoz és a privátszférához való jog sérelmét jelenti.
Ezt az álláspontot osztja egy másik holland jogtudós, Jon Schilder, a Vrije Universiteit professzora is. A holland Trouwnak adott interjújában elmondottak szerint
mindaz, ami Hollandiában jelenleg a válság kapcsán történik, törvényellenes.
»A házakba, kereskedelmi létesítményekbe történő hatósági behatolás sérti a magánélethez és a magánlakáshoz való alapvető jogokat. Ha tehát azt akarjuk, hogy mindez alkotmányos kereteket kapjon, a parlamentnek az alkotmányhoz kell igazítaniuk a szabályokat.« - állítja Schilder.
Szintén a közjogi érvénytelenség határait súrolja az, hogy a kormány még márciusban jogszabályi felhatalmazás nélkül hirdetett ki olyan korlátozó intézkedéseket, amelyekre vonatkozó jogszabályi környezet ténylegesen csak napokkal később született meg – magyarán a döntés kihirdetése és a tényleges szabály megalkotása közötti időszakban a hatóságok jogalap nélkül intézkedtek.
A jelenleg hatályos szabályok ráadásul sok esetben pontatlanok, s minden bizonnyal ez okozza a holland alkotmányjogászok által felvetett problémák egyikét: a már említett csoportosulások korlátozására irányuló törvényszöveg például nem definiálja az „összejövetel” fogalmát, így elméletileg bármilyen magánlakásban tartott összejövetel a tilalom alá esik, holott a szabályozás célja nyilvánvalóan az úgy nevezett „koronabulik” (így nevezik a tilalommal dacolva megtartott, mégis komoly járványügyi kockázattal járó partikat) megakadályozása lenne.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.