A holland kormány várhatóan új vészhelyzeti szabályozás elfogadására tesz javaslatot, mert a jelenlegivel kapcsolatban számos alkotmányossági aggály merül fel.
A holland kormány jelenleg új törvényjavaslaton dolgozik, amely a jelenleginél „alkotmányosabb” módon illeszkedne a holland jogrendszerbe. A tervezet elkészítése hetek kérdése, és a tervek szerint szeptember 30-áig maradna hatályban – írja a holland RTL Nieuws.
Jelenlegi szabályozást többek között azért kell lecserélni – de legalábbis új alapokra helyezni –, mert többletjogosítványok indokolatlanul széles körét ruházza a holland „biztonsági régiók” vezetőire (tulajdonképpen polgármesterekre), s ez a holland jogrendszerrel ellentétes viszonyokat teremt – vélik a holland alkotmányjogászok. Annál is inkább, mert Hollandiában a polgármestereket nem közvetlenül választják, hanem személyükre vonatkozóan a belügyminiszter tesz előterjesztést, s a király ennek figyelembevételével nevezi ki őket. A jelenlegi közjogi helyzettel kapcsolatban a holland jogásztársadalom több képviselője is aggodalmát fejezte ki.
Jan Brouwer, a Rijksuniversiteit Groningen (groningeni egyetem) professzora szerint alkotmányellenes például, hogy a vészhelyzeti szabályok értelmében tilos az otthoni gyülekezés is, mert ez a magántulajdonhoz és a privátszférához való jog sérelmét jelenti.
Ezt az álláspontot osztja egy másik holland jogtudós, Jon Schilder, a Vrije Universiteit professzora is. A holland Trouwnak adott interjújában elmondottak szerint
mindaz, ami Hollandiában jelenleg a válság kapcsán történik, törvényellenes.
»A házakba, kereskedelmi létesítményekbe történő hatósági behatolás sérti a magánélethez és a magánlakáshoz való alapvető jogokat. Ha tehát azt akarjuk, hogy mindez alkotmányos kereteket kapjon, a parlamentnek az alkotmányhoz kell igazítaniuk a szabályokat.« - állítja Schilder.
Szintén a közjogi érvénytelenség határait súrolja az, hogy a kormány még márciusban jogszabályi felhatalmazás nélkül hirdetett ki olyan korlátozó intézkedéseket, amelyekre vonatkozó jogszabályi környezet ténylegesen csak napokkal később született meg – magyarán a döntés kihirdetése és a tényleges szabály megalkotása közötti időszakban a hatóságok jogalap nélkül intézkedtek.
A jelenleg hatályos szabályok ráadásul sok esetben pontatlanok, s minden bizonnyal ez okozza a holland alkotmányjogászok által felvetett problémák egyikét: a már említett csoportosulások korlátozására irányuló törvényszöveg például nem definiálja az „összejövetel” fogalmát, így elméletileg bármilyen magánlakásban tartott összejövetel a tilalom alá esik, holott a szabályozás célja nyilvánvalóan az úgy nevezett „koronabulik” (így nevezik a tilalommal dacolva megtartott, mégis komoly járványügyi kockázattal járó partikat) megakadályozása lenne.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A zene már senkit sem érdekel, a politika vette át az uralmat: Spanyolország, Hollandia, Írország és Szlovénia is azonnal visszalépett, miután kiderült, hogy Izrael is indulhat.
Ezúttal is magabiztos volt az Európai Bizottság elnöke.
Ráadásul éppen egy olyan mutatóban, amely mindenkit érint Magyarországon.
Hollandia és Svédország sem örül Magyarország döntésének.
Orbán Viktor érvelésével teljesen egyetértett egy holland EP-képviselő is.
A németek a Nagelsmann-éra egyik – ha nem a – legjobb meccsén szórtak hatot Szlovákiának.
Ez lenne az elnök eddigi legnagyobb külpolitikai eredménye.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
