Egy neves francia napilap terjedelmes esszét jelentett meg a járványügyi üzemmódba kapcsolt francia jogrendről. Leegyszerűsítve a dolgot levonható az a következtetés, hogy a francia jogászi elit meghatározó része a jogállamiságot félti járvány idején is, főleg a szükségállapotot kihirdető törvény alkotmányellenesen gyors elfogadása, illetve a vonatkozó rendeleteknek az egyes szabadságjogokat korlátozó volta miatt.
A Le Monde-ban megjelent elemzés összességében azt sugallja, hogy a francia jogásztársadalom tekintélyes része véli úgy, hogy az alapvetően „békeidőre” berendezett jogállamiság játékszabályait még akkor is a törvény betűje szerint kell betartani, ha egy, a mostanihoz hasonló járvány esetén adott esetben a napon belüli cselekvés gyorsasága is döntő szempont lehet.
A cikk több neves francia jogászt is megszólaltat, akik a jogállamiságot és az emberi jogok maradéktalan érvényesülését féltik a jelenlegi járványügyi vészhelyzet alatt, s csak korlátozottan vesznek tudomást a járványhelyzet valódi súlyáról.
A cikket megalapozó jogászi vélemények szerint például
eleve sérelmes az, hogy a francia jogrend csúcsszerve (Alkotmánytanács) a jelenlegi szükségállapotra vonatkozó törvény esetében nem tartatta be a francia alkotmány azon előírását,
a benyújtástól az elfogadásig számított 15 napos vitaidőszak megtartására vonatkozik, s amely normális esetben lehetőséget teremt a széleskörű politikai vitára. Az Alkotmánytanács indokolása szerint ugyanis a rendkívüli körülmények között nem alkotmányellenes a parlament eljárása, amelynek keretében a március 18-ai kormányülésen elfogadott törvénytervezetet a Szenátus (a kétkamarás francia parlament felsőháza) már másnap tárgyalt is s amely tervezetet a Nemzetgyűlés pedig március 21-én már el is fogadott.
Paul Cassia jogászprofesszor szerint az Alkotmánytanács fennállása legrosszabb jogi érvelését produkálta. Álláspontja szerint az Államtanács március 26-án „szörnyű döntést” hozott, blogbejegyzésében pedig aggodalmát fejezi ki azt illetően, hogy az Államtanács a népet esetleg nem fogja majd megvédeni saját gyámjaitól a járvány idején.
Louis Boré, az Alkotmánytanács és a Semmítőszék ügyvédi kamarájának elnöke azt tartja problémának, hogy a két testület az elkövetkező időszakban korlátozni fogja a működését:
míg az Alkotmánytanács például csak az egészségügyi szükségállapottal összefüggő ideiglenes intézkedések tárgyában dönt majd, a bírói döntések jogi sorsáról döntő Semmítőszék is „csökkentett módba” kapcsol
– a büntetőkamara a közeljövőben csak az őrizetbevételek jogszerűségének vagy meghosszabbításának kérdéseire összpontosít majd (Boré ennek kapcsán megjegyzi, hogy ez a megoldás később jogviták tömegeit hozhatja el).
Béatrice Voss, a francia országos ügyvédi kamara emberi jogi bizottságának elnöke több, a közelmúltban született kormányrendeletről is úgy véli, hogy azokat a járványügyi vészhelyzet nem indokolja. Példaként említi, hogy a szülői felügyeleti jogi jogvitákban a bíró a vészhelyzetre tekintettel jogosult az érintettek meghallgatása nélkül több hónappal is meghosszabbítani az adott helyzetben fennálló jog- és tényállapotot (magyarán jogosult a gyermeket huzamosabb ideig annál a szülőnél elhelyezni, akinél a vészhelyzet kihirdetésekor volt) – ez Voss szerint a gyermekek és a szülők jogainak semmibevételét jelenti. Voss sérelmezi továbbá azt is, hogy bizonyos polgári ügyeken a bíró jogosulttá vált arra, hogy az ügyben döntést hozzon az érintettek és/vagy az ügyvédek meghallgatása nélkül is.
Serge Slama jogászprofesszor szerint a jelenlegi helyzet tulajdonképpen egyfajta laboratóriumként szolgál a kormányzat számára ahhoz, hogy mérlegelje, hogy milyen intézkedéseket tarthat meg a veszélyhelyzet elmúltát követően is.
A fenti vélemények jórészt baloldalhoz kötődő jogászi közösségből érkeznek; a kormány jobboldali ellenzéke hasonló, a jogállamiságot és a járványt mérlegre tevő bírálatokat eddig nem fogalmazott meg. Annyi azonban a jobboldalon is borítékolható, hogy
a járvány lecsengése után a jobboldali ellenzék gondoskodik arról, hogy vizsgálóbizottság elemezze a kormány járványügyi intézkedéseinek helyénvalóságát.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
Zbigniew Ziobro keményen bírálta Tusk és Żurek lépéseit, szerinte a kormány Európa eszköze a belső politikai tisztogatásban.
Újabb jelentés minősítette le Magyarországot a jogállamiság terén. A Soroshoz köthető World Justice Project szerint hazánk az Európai Unióban a legrosszabbul teljesít, miközben az Egyesült Államok és Oroszország is súlyos visszaesést mutatott. A módszertant szakértők erősen vitatják.
Bárándy Péter szerint pedig meg kell szakítani a jogfolytonosságot, és meg kell szüntetni olyan intézményeket, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Azt is megtudtuk, hogy 12 éves fiuk osztálytársainak többsége muszlim arab.
A múlt heti lopás után a franciák legalább a koronázási ékszereket szerették volna biztonságban tudni.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
