Kommunista forradalom Nyugat-Németországban

A bíróság döntése értelmében a kivitelező még a hónapban elhelyezheti a volt szovjet-orosz politikus több mint 2 méter magas szobrát az észak-rajna-vesztfáliai Gelsenkirchen egyik közterén. A tiltás mellett felsorakoztatott érvek egy része ingatlanjogi vonatkozású; ezek értelmében az emlékmű felállítása zavarná a városképet, annál is inkább, mert a vasszobor hátterében álló, az 1930-as években épült épület műemlékvédelmet élvez, s a szobor ugyanazon ingatlanon helyezkedne el (ráadásul a felállítandó szobor jelenleg nem tartozik az ingatlannal azonos műemlékvédelmi kategória alá).

A bíróság érvelése kizárólag az ingatlanjogi szempontokra korlátozódott: az ítélkező testület szerint a szobor nem csökkenti a közelében álló műemlék értékét, már csak a szobor mérete, és az épülethez viszonyított távolsága miatt sem (a szobor kb. 10 méter távolságra állna az épülettől). A döntéshozatal alkalmával ugyanakkor nem bírt jogi jelentőséggel Lenin munkássága, de történelmi megítélése sem, emellett a bíróság nem mérlegelte a szobor kapcsán megnyíló társadalmi vita jogi relevanciáját sem.

Mindazonáltal a nyugat-gelsenkircheni helyi képviselők a műemlékvédelmi megfontolású érveken túlmenően közös közleményben fakadtak ki a bírói ítélet ellen. A képviselők szerint ugyanis „a kommunistavezér Lenin az erőszak, az elnyomás, a terror és a mérhetetlen emberi szenvedés megtestesítője. Mindez [Lenint] a demokráciánk felszámolása irányába mutató tendenciák élharcosává teszi, ily módon pedig személye összeegyeztethetetlen Németország demokratikus alkotmányos rendjével” – írja a Junge Welt.

Dacára annak, hogy a bírói érvelésből kimaradt, Lenin és a kommunista szimbolika összevetése jogi szempontból megkerülhetetlen relevanciával bír. A német büntetőtörvénykönyv 86a szakasza kifejezetten kimondja, hogy pénzbüntetés vagy legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel sújtható az, aki Németország alkotmányos rendjével összeegyeztethetetlen propagandát folytat vagy pártszimbolikát terjeszt. Utóbbi kategória egyébként kiterjesztő értelmezésre ad lehetőséget, ugyanis a megjelenítés minden olyan formája ide sorolható, amely például a kommunizmus (vagy pl. a nemzetiszocializmus) fogalmi körébe beleillik. Egy kétméteres Lenin-szobor esetében mindez legalábbis elgondolkodtató. 

Nem ez az első eset, hogy nyugatnémet földön kommunista gondolkodókat éltetnek. Mint ismeretes, 2018 májusában az akkori európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker látogatott Trierbe abból a célból, hogy részt vegyen a Karl Marx 200. születési évfordulójára rendezett ünnepségen. Ennek alkalmával a Bizottság elnöke Marx szellemi örökségét méltatta, mondván, a német filozófus munkásságát a jövőbe látó kreatív gondolkodás jellemezte, és Marxot utólag nem lehet felelőssé tenni mindazon bűnök miatt, amelyeket követői évtizedekkel a halála után követtek el.

Ahogy az az első fokon eljáró bíróság sajtóközleményében is olvasható, a bíróság ítélete nem jogerős, a döntés ellen fellebbezés nyújtható be Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bíróságához.
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.